lunes, 29 de agosto de 2011

TABOULEH avagy kuszkuszsaláta / TABOULEH o sea ensalada de cuscús

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

A múltkori kuszkuszos poszton felbuzdulva a hétvégén elkészítettem ezt a salátát, ami a kedvenceim közé tartozik. Amit a kuszkuszról tudni kell, azt elolvashatjátok ebben a cikkben:


Feleslegesnek tartottam kimásolni, de érdemes elolvasni, mert nagyon érdekes, legalábbis számomra az volt. Bár nyáron a nagy melegben egyik kedvenc salátám a jól behűtött citromos-mentás kuszkuszsaláta, bevallom még sohasem készítettem úgy a kuszkuszt, ahogyan a fent említett cikkben meg van írva. Én is, mint sokan mások, a dobozon található felhasználási utasításra hagyatkozom. Majd legközelebb (ha ráérős napom lesz) ki fogom próbálni ezt a módszert is. De térjünk vissza a salátához.

Hozzávalók (4 személyre):

• 10 dkg előfőzött kuszkusz
• 2 nagy paradicsom
• 1 uborka
• néhány szál újhagyma
• 1 csokor petrezselyem
• 1 csokor menta
• 2 citrom leve (gusztus szerint)
• só, frissen őrölt bors
• egy csipet őrölt kömény
• kb. 5 evőkanál extra szűz olívaolaj

A kuszkuszt (használati utasítás szerint!) egy tálban felöntjük 1 rész kuszkusz + 1,2 rész enyhén sós, forró víz  arányban, majd lefedjük és állni hagyjuk. (kb. 10-15 percig) Közben megmossuk a paradicsomokat, éles késsel meghámozzuk, keresztben félbevágjuk és kiskanállal kiszedjük a kocsonyás magrészt. Ezután kis kockákra vágjuk és egy salátástálba tesszük. Meghámozzuk az uborkát, hosszában négyfelé vágjuk, kivágjuk a magházát és szintúgy felkockázzuk. Megtisztítjuk az újhagymát, zöldjével együtt karikára vágjuk és az uborkával egyetemben a paradicsomhoz adjuk. Leöblítjük a petrezselymet és a mentát, apróra metéljük és a kuszkuszhoz keverjük, majd az egészet a salátához adjuk. A három citrom levéhez hozzáadjuk az olívaolajat, sózzuk-borsozzuk és egy csipet őrölt köménnyel megszórjuk. Miután kikevertük ezt a vinaigrette-et, meglocsoljuk vele a salátát. Ezután jól összeforgatjuk és legalább fél órát állni hagyjuk, bár bevallom, én másnap jobban szeretem. Előételnek vagy nyáresti vacsorának egyaránt kitűnő.


domingo, 28 de agosto de 2011

BIZCOCHO DE ALBARICOQUES A LA LAVANDA / MANDULÁS-LEVENDULÁS SÁRGABARACKOS PITE

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Esta tarta la hice cuando estaba haciendo mermelada de albaricoque. Aparté los ejemplares más bonitos porque me acordé que en algún sitio vi una receta que me llamó la atención. Es muy sencilla, se hace en un abrir y cerrar de ojos y tiene la ventaja de no tener que estar estirando la masa... lo que me alegró bastante. Así que no os entretengo más. Si encontráis aún albaricoques hacedla, aunque también se puede hacer con otro tipo de fruta.


Ingredientes (para un molde de 26 cm de diámetro):

• 100 g de mantequilla
• 3 huevos
• 20 g (!) de azúcar glas (azúcar en polvo)
• 100 g de miel (si es de lavanda, mejor)
• 220 g de harina de almendra (almendra molida)
• 80 g de harina
• medio sobre de levadura en polvo
• 1 cuchara sopera de flores secas de lavanda
• unos 10 albaricoques

Modo de preparación:

Lavamos los albaricoques, los partimos por la mitad, deshuesamos y reservamos. ponemos el horno en marcha a 180 grados que se vaya calentando. Batimos los huevos con una batidora eléctrica. Añadimos la miel, el azúcar y seguimos batiendo hasta que esté blanquecino y espumoso. Mezclamos la harina de almendras con la harina normal y la levadura y vamos incorporando la mezcla poco a poco a los huevos. Echamos también las flores de lavanda (machacadas anteriormente en le mortero). Finalmente vamos incorporando la mantequilla derretida pero no caliente. Engrasamos el molde con un poco de mantequilla y espolvoreamos con harina. Echamos la masa y ponemos sobre ella los albaricoques boca abajo. Tapamos con papel albal y horneamos a 180 grados durante 40-45 minutos (depende de cada horno). Cuando falta un cuarto de hora para terminar quitamos el papel albal. Dejamos enfriar la tarta y espolvoreamos con azúcar glas. Esto es todo. ¡Que aproveche!






Esta receta la vi en "foto e fornelli".

MANDULÁS-LEVENDULÁS SÁRGABARACKOS PITE / BIZCOCHO DE ALBARICOQUES A LA LAVANDA

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Ez a pite lekvárfőzéskor készült. Félretettem a szebb példányokat a barackból, mert emlékeztem, hogy láttam valahol egy pitereceptet, ami felhívta a figyelmemet. Nagyon egyszerűen elkészíthető, gyors és külön előnye, hogy nem kell nyújtani a tésztát. Úgyhogy nem is húzom tovább az időt. Ha találtok még sárgabarackot a piacon, gyorsan süssétek meg, de szerintem más gyümölccsel is el lehet készíteni.


Hozzávalók (26 cm átmérőjű formához):

• 10 dkg vaj
• 3 tojás
• 2 dkg (!) porcukor
• 10 dkg méz (ha be tudtok szerezni levendulamézet, annál jobb)
• 22 dkg mandulaliszt (finomra őrölt mandula)
• 8 dkg liszt
• ½ tasak sütőpor
• 1 evőkanálnyi szárított levendulavirág
• kb. 10 db sárgabarack

Elkészítési mód:

Megolvasztjuk a vajat és hagyjuk hűlni. Kézi robotgéppel felverjük a tojásokat a mézzel és a porcukorral, hogy jó habos legyen. A mandulalisztet, a lisztet és a sütőport apránként a tojáshoz keverjük. A levendula virágot fűszermozsárban összetörjük és ezt is a masszához adjuk. Jól összekeverjük és hozzáadagoljuk az olvasztott vajat. Ezután vajazott lisztezett formába öntjük és ráhelyezzük a félbevágott kimagozott barackokat a vágási felülettel lefelé. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 45 percig sütjük. Hagyjuk, hogy teljesen kihűljön és megszórjuk porcukorral. Ennyi az egész. Jó étvágyat hozzá!






A recept eredete: "foto e fornelli".

viernes, 26 de agosto de 2011

CUANDO UNA COMPRA DEMASIADO... VI. / AMIKORAZ EMBER LÁNYA TÚLVÁSÁROLJA MAGÁT... VI.

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Hemos llegado a la última receta de aquella historia mía con los pimientos asados. Los que han seguido los “capítulos” anteriores saben de qué estoy hablando y los que no, los encontrarán en el archivo del blog. O sea con esta receta cierro aquella historia de » ¿qué hacer con una “montaña” de pimientos asados? « y aunque no lleve pimientos asados entre los ingredientes, el plato está lleno del sabor de los mismos. ¿Qué cómo lo hice? Os lo voy a contar. Sabéis que los pimientos cuando se abren después de asar y pelarlos para sacar las pepitas sueltan su líquido. Pues este líquido (hay quién lo tira) yo lo suelo recoger y lo añado a la ensalada de pimientos asados, porque me encanta mojar pan en este caldito. Pero aquella vez cuando asé un montón de pimientos me quedaba un vaso grande de este líquido y evidentemente no iba a ponerlo todo a los pimientos, pero tampoco lo iba a tirar. Así que lo utilicé en la preparación de la siguiente receta. Vaya que lo utilicé y no puedo describirlo con palabras el sabor que le dio. Bueno, intentaré explicarlo de manera que sea perceptible. Vamos allá.


CUSCÚS A LA MARINERA


Ingredientes (2 personas):

• un vaso de cuscús (aprox. 220 g)
• un vaso de caldo de pimientos asados
• 8-10 gambas peladas
• un calamar mediano
• un calabacín mediano
• una zanahoria
• una cebolla pequeña
• 3-4 dientes de ajo
• 1-2 guindillas (a gusto de cada)
• perejil fresco
• sal
• aceite de oliva

Modo de preparación:

Para el cuscús que yo utilicé se necesitaba líquido 1:1,2 o sea tuve que completar el caldo con un poco de agua.

• Ponemos el cuscús en un bol y lo mojamos con el caldo previamente salado y hervido. Mezclamos, tapamos y reservamos.

• Troceamos el calamar, la zanahoria, el calabacín, la cebolla y fileteamos los ajos.


• Primero ponemos la zanahoria a saltear en aceite.


• Después de unos minutos le añadimos el calamar troceado.



• El calamar soltará un poco de líquido. Cuando este líquido se haya evaporado lo salteamos un poco más y añadimos la cebolla.

• Pasados 5-10 minutos incorporamos el calabacín.


• El calabacín no necesita mucho tiempo, mejor lo dejamos un poco “al dente” y echamos el perejil picado. Le damos unas vueltas y apartamos la sartén.


• En otra sartén ponemos a freír los ajitos y la guindilla partida.


• Cuando el ajo empiece a tomar color le añadimos las gambas y echamos un poco de sal.


• Las gambas sólo necesitan un par de minutos. Apartamos la sartén (echamos fuera la guindilla) y sacamos las gambas y los ajitos (el aceite no) a la otra sartén, a la que volvemos a poner al fuego.


• Para entonces el cuscús ya había absorbido el líquido. Lo mezclamos para que no quede grumoso y lo echamos a la sartén donde se habían frito las gambas. Mientras lo calentamos, el cuscús absorberá el aceite de sabor a ajos y gambas.


• Finalmente lo echamos a las verduras y salteamos todo junto para que se mezclen bien los sabores.


Sólo nos queda servir y comer. Os recomiendo que hagais este plato porque tiene un sabor alucinante. ¡Que aproveche!


Nota: se puede sustituir el caldo de pimientos por agua o por cualquier otro caldo (de carne o verduras) yo tampoco suelo tener a mano caldo de pimientos en cualquier momento. Esa fue una excepción.

Esta receta la vi en el weblog “Mercado Calabajío”.

martes, 23 de agosto de 2011

AMIKOR AZ EMBER LÁNYA TÚLVÁSÁROLJA MAGÁT... VI. / CUANDO UNA COMPRA DEMASIADO... VI.

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Elérkeztünk a paprikadömping utolsó receptjéhez. Akik követték ezt a történetet, tudják miről van szó, akik nem, azok keressék meg el az előző részeket a blogarchívumban. Szóval ez volt az utolsó recept ami még akkor készült (mert természetesen ez nem tegnap volt), és igaz, hogy bár nincs benne paprika, mégis benne van annak minden íze. Hogy lehet ez? Elmondom. Én általában kalifornia paprikát szoktam sütni és így volt ez azon bizonyos alkalommal is. Na mármost, a kalifornia paprika húsosságánál fogva elég sok levet ereszt. Arra a lére gondolok, ami akkor „folyik el”, amikor hámozás után felnyitjuk a paprikát, hogy kicsumázzuk és eltávolítsuk a magokat. Ezt a levet én fel szoktam fogni és a salátához adni, mert isteni íze van,... és mert tunkolni jó. :-) De mikor „bevásároltam” paprikából annyi lé maradt sütés után, hogy nem önthettem az egészet a salátára, mert leves lett volna belőle. Úgyhogy volt egy jó nagy pohárnyi natúr paprikalevem. Hát ezt használtam fel a következő recepthez és szavakkal nem tudom elmondani, hogy micsoda ízt adott neki. Azért megpróbálom valahogy érzékeltetni. Lássunk hát hozzá.

KUSZKUSZ TENGERÉSZ MÓDRA


Hozzávalók (2 személyre):

• 1 pohárnyi bulgur (kb. 22 dkg)
• 1 pohár sült kalifornia paprika leve
• 8-10 hámozott nyers garnélarák
• 1 közepes kalmár
• 1 kisebb cukkini
• 1 közepes sárgarépa
• 1 kisebb hagyma (vagy egy nagyobb fele)
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 1-2 madárszem chili (attól függ ki milyen csípősen szereti)
• friss petrezselyem
• só
• olívaolaj 


Elkészítési mód:

A bulgurhoz amit én használtam 1:1,2 egységnyi folyadék kell, így a paprikalét ki kellett pótolnom egy kevés vízzel.

• A bulgurt egy tálba tesszük és leöntjük az előzőleg kicsit megsózott és felforralt paprikalével. Egy kanállal összekeverjük, lefedjük és félretesszük.



• Feldaraboljuk a kalmárt, apróra vágjuk a répát, a cukkinit, a hagymát és felszeleteljük fokhagymát.


• Olívaolajban feltesszük pirítani elsőként a sárgarépát.


• Néhány perc után hozzáadjuk a feldarabolt kalmárt.



• A kalmár ereszt egy kevés levet. Ha ez elfőtt, picit pirítjuk, majd mehet bele a hagyma.


• 5-10 percig dinszteljük és hozzáadjuk a cukkinit.



• A cukkinival nem kell túl sokáig pirítani, mert úgy finom, ha roppanós marad. Ekkor megszórjuk a felaprított petrezselyemmel, keverünk rajta néhányat és félretesszük.





• Egy másik serpenyőben feltesszük pirítani a szeletelt fokhagymát a kettétört madárszem chilivel.


• Mikor kezd pirulni, hozzáadjuk a garnélát és megsózzuk.


• A garnélának nem kell csak egy-két perc, félrehúzzuk (kidobjuk a chilit) és hozzáadjuk a zöldséges kalmárhoz - de csak a rákocskákat és a fokhagymát, az olajat amiben sült azt nem - majd az egészet visszatesszük a tűzre.


• Ekkorra a bulgur már felszívta a paprikalevet. Megkeverjük, hogy ne legyen összeragadva és beleöntjük a serpenyőbe ahol a rákot sütöttük. Jól felmelegítjük, miközben magába szívja a jó kis fokhagymás olívaolajat.


• Ezután a zöldséges keverékhez adjuk, és 5-10 percig kevergetjük (hogy ne süljön le) míg összeérnek az ízek.

Már csak a tálalás van hátra. Készítsétek el, valami fenomenális íze van! Jó étvágyat!


Megjegyzés: Természetesen a paprikalevet lehet helyettesíteni vízzel vagy más alaplével (hús, zöldség). Nálam sincs mindig "kéznél",... ez egy különleges eset volt.
Ja, és azóta sütöttem ám paprikát... :-)

domingo, 21 de agosto de 2011

LA SORPRESA DE ESTE VERANO: SANDÍA A LA BARBACOA CON TOMATES

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Muchas veces me encontré con recetas que me echaron para atrás a primera vista por algún ingrediente o por la combinación de los ingredientes que llevaban o por su preparación extraña. En estos casos una o tuerce la boca y pasa de largo o se arma de valor y empieza a investigar, probar... y que sea lo que tenga que ser. Cuando alguien está probando cosas o técnicas nuevas, una cosa está garantizada: la sorpresa. O te sorprendes porque el asunto te ha salido más mierda de lo que esperabas, o porque acabas de crear algo excepcional con una combinación de sabores alucinante.
Esta ensalada también es fruto de una de estas investigaciones con un resultado absolutamente positivo. Se hace en un abrir y cerrar de ojos y además es... “buena, bonita, barata”.

Ingredientes:

• sandía (sin pepitas si puede ser)
• tomates (normal y cherry)
• vinagre balsámico de Módena
• aceite de oliva virgen extra
• sal Maldon (u otra sal en escamas)
• pimienta exótica (mezcla de pimientas) recién molida
• hojas de albahaca y de menta (o hierbabuena)

Lavamos y secamos los tomates, los troceamos y colocamos en una fuente. Lavamos y secamos también las hojas verdes y reservamos. Finalmente cortamos la sandía en cuadros o rectángulos no muy grandes de unos 1,5-2 cm de grosor y los ponemos unos minutos por cada lado a la barbacoa o en falta de barbacoa a la plancha. Los añadimos a los tomates, salpimentamos, regamos con vinagre y aceite y echamos encima las hojas de las hierbas. Cuanto menos nos entretengamos mejor ya que la sandía se enfría con rapidez. Una exquisitez... lo garantizo.


La receta original la vi en el blog de Mamma. Gracias.

AZ IDEI NYÁR MEGLEPETÉSE: GRILLEZETT GÖRÖGDINNYE PARADICSOMMAL

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Sokszor találkoztam már olyan recepttel, amitől első látásra/hallásra hanyattestem annyira furcsa volt az, amiből készült, ahogyan készült vagy egyszerűen a hozzávalók kombinációja volt az, amitől kirázott a hideg. Ilyenkor az ember vagy elhúzza a száját és felejtősre veszi a figurát vagy átmegy merészbe és próbálkozóba... lesz, ami lesz alapon. Egyvalami garantáltan biztos: a próbálkozásnak, az újjal való kísérletezésnek mindig meglepetés a vége. Vagy azon lepődünk meg, hogy sokkal szarabb lett, mint amire számítottunk, vagy azon, hogy valami fenomenális dolgot alkottunk, ill. felfedeztünk egy a megszokottól teljesen eltérő ízvilágot.
Ez a saláta is egy ilyen próbálkozás volt... abszolút pozitív végeredménnyel. Egy szempillantás alatt készen van, ráadásul... „olcsó és nem ráz”.

Hozzávalók:

• görögdinnye (ha lehet, legyen magnélküli)
• paradicsom (normál és koktél)
• modenai balzsamecet
• extra szűz olívaolaj
• Maldon só (helyettesíthetjük más tengeri sóval)
• frissen őrölt színesbors
• friss bazsalikom és mentalevelek

A paradicsomot megmossuk, kicsit megszárítjuk és felszeleteljük, ill. a koktélparadicsomokat félbevágjuk és mindjárt a salátástálra is rendezhetjük. A bazsalikom és mentaleveleket leöblítjük és megszárítgatjuk. Végsőként kb. 1,5-2 cm vastag nem túl nagy négyzetekre vagy téglalapokra szeleteljük a dinnyét, és ha van rá lehetőség kerti grillen, ha pedig nincs, akkor grillserpenyőben grillezzük pár percig mindkét oldalát. A paradicsomhoz adjuk, sózzuk-borsozzuk, meglocsoljuk balzsamecettel és olívaolajjal, végül rászórjuk a bazsalikom- és mentalevélkéket. Minél kevesebbet pepecselünk annál jobb, mert a grillezett dinnye hamar kihűl. Garantáltan isteni!


Az eredeti receptet Mamma blogján találtam. Köszönet neki érte.


GAZPACHO III.

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

GAZPACHO DE SANDÍA A LA ALBAHACA


El gazpacho de sandía ha sido todo un descubrimiento por mi parte hace unos años y desde entonces es uno de mis favoritos junto a la receta clásica. La sandía y la albahaca le aportan un sabor inconfundible pero suave y siempre apetecible. Mientras que algunas variantes de gazpacho como p. ej. el verde (de espinacas) o el de melón con menta sólo se preparan ocasionalmente para formar parte de algún menú especial, el gazpacho de sandía es diferente. Una vez que lo probéis no podréis prescindir de él en los días calurosos de verano.

Ingredientes:

• la misma cantidad de tomates que sandía (1 kilo)
• 1 diente de ajo
• una cebolleta mediana
• medio pimiento california rojo
• 100 ml de aceite de oliva virgen extra
• 50 ml de vinagre de vino blanco
• sal
• un puñado de hojas de albahaca

Troceamos la sandía y las verduras (es preferible comprar sandía sin pepitas) y batimos con los demás ingredientes en la batidora. Pasamos el gazpacho por un colador. Como la sandía tiene mucha agua no es necesario añadir más. Esto es todo. Lo enfriamos en la nevera y a la hora de servir decoramos con hojas de albahaca.



GAZPACHO III.

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

BAZSALIKOMOS GÖRÖGDINNYE GAZPACHO

A görögdinnye gazpacho nagy felfedezés volt számomra évekkel ezelőtt, és azóta is az egyik kedvenc gazpacho-m a klasszikus recept mellett. A dinnye édessége a bazsalikommal keveredve egy nagyon különleges, de mégsem tolakodó ízvilágot alkot. Vannak más variánsok, mint pl. a zöld (spenótos) gazpacho vagy a sárgadinnyés-mentás amiket inkább csak alkalmanként készítünk egy-egy különleges ételsorhoz, de a görögdinnye gazpacho-t ha egyszer megkóstoljátok biztos, hogy nagyon sűrű vendég lesz a házban.

Hozzávalók:

• ugyanannyi súlyú paradicsom, mint görögdinnye (1 kg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 közepes nagyságú újhagyma
• egy piros kalifornia paprika fele
• 1 dl extra szűz olívaolaj
• ½ dl fehérbor ecet
• só
• félmaréknyi bazsalikomlevél

Feldaraboljuk a hozzávalókat (lehetőleg mag nélküli dinnyét vegyünk) és poharas turmixban jól összturmixoljuk, majd egy sűrű szűrőn átszűrjük. Mivel a dinnye nagyon lédús gyümölcs, nem kell hozzá vizet tenni. Ennyi az egész. Lehűtjük és máris fogyasztható az isteni nedű. Bazsalikomlevelekkel díszíthetjük.




viernes, 19 de agosto de 2011

MALLOREDDUS CON TOMATES PERA MINI ASADOS / MALLOREDDUS SÜLT DATOLYAPARADICSOMMAL

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Los malloreddus - también llamados gnocchetti sardi - son originarios de Cerdeña. Los descubrí en el blog húngaro Chili & Vanília y como soy forofa a las pastas tuve que hacer un pedido inmediatamente. A primera vista no tienen nada especial (a no ser por su aspecto, que en casa por primera vez me preguntaron si había cocinado "larvas") podríamos decir que es un tipo de pasta más, sin embargo esta superficie rallada hace que se le peguen tan bien las salsas que prácticamente las absorbe. Esta receta en sí es bastante simple, sin embargo unos pequeños cambios en la elaboración de la salsa hacen que sea diferente de la tradicional pasta con salsa de tomate.

Ingredientes (para 2 personas):

• 200 g de malloreddus (u otra pasta que absorbe bien la salsa)
• 500 g de tomates pera mini
• 2 dientes de ajo
• aceite de oliva virgen extra
• queso de oveja curado rallado
• orégano
• sal

Ponemos agua a hervir en una olla. Mientras, lavamos los tomatitos y les hacemos un corte (no muy profundo) en forma de cruz. Cuando el agua rompa hervir sumergimos los tomates unos 15-20 segundos. Los sacamos con una espumadera, dejamos enfriar y los pelamos. Los ponemos en una bandeja de horno forrada con papel sulfurizado. Pelamos los ajos, los prensamos (o machacamos) y mezclamos con aceite de oliva. Con esta mezcla regamos los tomates y los metemos al horno precalentado a 180 grados durante 15-20 minutos. Mientras, cocemos la pasta al dente en agua salada. Cuando los tomates estén listos, los echamos en una sartén (reservamos algunos enteros) y los aplastamos un poco con un tenedor (cuidado, que salpican!), echamos un poco de aceite y salamos. Añadimos la pasta cocida rallamos bastante queso de oveja encima y calentamos todo bien. Al servir decoramos con los tomatitos enteros, espolvoreamos con orégano y echamos un chorrón de aceite de oliva. ¡Que aproveche!


MALLOREDDUS SÜLT DATOLYAPARADICSOMMAL / MALLOREDDUS CON TOMATES PERA MINI ASADOS

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

A malloreddus-t, ezt a tipikus szárd tésztát Chili & Vanília blogján fedeztem fel és mivel nagy szerelmese vagyok mindenféle tésztának, természetesen azonnal meg kellett rendelnem. Valójában semmi különlegesség nincs benne (ha csak nem az, amit nálunk váltott ki első ránézésre: „mi ez a lárva?”), lehetne egyszerűen egyike a sokfajta aprótésztának.
Viszont a redőzött felület miatt annyira jól tapad rá a szósz, mondhatnám szinte magába szívja azt, hogy ettől lesz más, mint a többi. Ez a recept önmagában nagyon egyszerű, csupán néhány apró változtatás a szósz elkészítésén - ami viszont az összhatáson érezhető - különbözteti meg a szokványos paradicsomos tésztáktól.

Hozzávalók (2 személyre):

• 20 dkg malloreddus (vagy más apró tészta, amire jól tapad a szósz)
• 50 dkg datolyaparadicsom
• 2 gerezd fokhagyma
• extra szűz olívaolaj
• reszelt érett juhsajt
• oregánó
• só

Felteszünk egy edénybe vizet melegíteni. Közben megmossuk a paradicsomot és mindegyiken ejtünk egy kicsi (de nem mély) kereszt alakú vágást. Mikor már forr a vizünk, beletesszük a paradicsomot 15-20 másodpercre. Szűrőkanállal kiszedjük, hagyjuk picit hűlni és meghámozzuk. Ezután sütőpapírral kibélelt tepsibe rakjuk. Megtisztítjuk a fokhagymát, fokhagymaprésen átnyomjuk vagy lereszeljük, összekeverjük olívaolajjal és ezzel a keverékkel meglocsoljuk a paradicsomokat. Előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 percig sütjük. Közben sós vízben fogkeményre főzzük a tésztát. Ha kész a paradicsom, egy kanállal serpenyőbe szedjük (néhányat félreteszünk), olívaolajat adunk hozzá, villával kicsit szétlapogatjuk (vigyázat, fröcsköl!) és sózzuk. Ráöntjük a tésztát, megszórjuk reszelt juhsajttal és jól összemelegítjük. Tálaláskor az egészben hagyott paradicsomokkal díszítjük, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, megszórjuk oregánóval és egy kis juhsajttal. Jó étvágyat!


martes, 16 de agosto de 2011

COMO UNA CARICIA AL ALMA... / EGY KIS SIMOGATÁS A LÉLEKNEK...

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Me encantan las sopas de fruta, sean cremosas o con tropezones. Sí, sí estáis leyendo bien, sopa de fruta. En Hungría nos tomamos muchas y es una suerte que aquí hay todo tipo de fruta fresca todo el año (aunque hoy en día la hay por todas partes) así que me puedo mimar cuando me dé la gana. Porque para mí la sopa de fruta es como una caricia... suave, delicada. Y si es crema... más todavía. Aquí en España no se estila este tipo de sopas así que cuando preparé una por primera vez, mis amigos me miraban a mí y a la sopa con cara de... ¿esto qué es? Tengo que decir que al probar les gustó mucho pero decían que al ser dulce la preferían de postre. Pues a mí me da igual si es para comer o para cenar, si es al principio o al final de la comida, yo nunca digo no a una sopa o crema de fruta. Es más, me da igual si está fría o caliente (bueno, templada) aunque con estos calores apetece más fresquita. Esta vez compré unos melocotones hermosos y una parte de ellos iban para esta exquisita y a la vez sencilla crema. Además se prepara en un abrir y cerrar de ojos. Vamos a ello.



CREMA DE MELOCOTÓN

Ingredientes (para 4 personas):

• 5-6 melocotones hermosos (aprox. un kilo y medio)
• 2-3 cucharas soperas de miel (a gusto de cada)
• 1 rama de canela
• 2 granos de pimienta de Jamaica
• la piel de medio limón
• agua
• 150 ml de nata

Lavamos los melocotones, partimos por la mitad, pelamos, quitamos el hueso, los troceamos y ponemos en una olla. Añadimos la rama de canela, la piel de limón, y los granos de la pimienta de Jamaica machacada previamente en el mortero. Ponemos agua hasta medio cubrir. Luego podemos añadir más si hiciera falta. Cuando arranca a hervir bajamos un poco el fuego y añadimos miel a gusto. Dejamos cocer unos 10-15 minutos. Pasado este tiempo apartamos, sacamos la canela y la piel de limón. Cogemos un melocotón crudo, lo pelamos, troceamos y añadimos a la olla. Batimos todo junto con la batidora, pasamos la crema por un colador y añadimos la nata. Volvemos a ponerla al fuego pero ya sólo para calentar, no hervir. Dejamos enfriar. Al servir podemos decorarla con nata montada aunque esta vez yo la decoré con tiras finas cortadas de la piel de melocotón. Fría o templada... exquisita. ¡Probadla!


EGY KIS SIMOGATÁS A LÉLEKNEK... / COMO UNA CARICIA AL ALMA...

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Nagyon szeretem a gyümölcsleveseket, legyenek darabosak vagy krémesek. Külön szerencse, hogy itt mindig van valamilyen friss gyümölcs (bár manapság hol nincs) így kényeztethetem magam, amikor csak kedvem tartja. Mert nekem a gyümölcsleves olyan, mint egy simogatás. Ha krémlevesről van szó, akkor meg pláne. Itt Spanyolországban egyáltalán nem divat, néztek is a barátaim, amikor először csináltam. Ízleni ugyan ízlett nekik, de ők inkább desszertként tudják elképzelni. Hát nekem mindegy, hogy az étkezés elején vagy a végén, hogy ebédre, uzsonnára vagy vacsorára, én mindig kapható vagyok egy tányér gyümölcslevesre. Sőt, még abban sem vagyok válogatós, hogy hideg-e vagy meleg (na jó, legyen langyos), bár azért ebben a rettentő hőségben bevallom, jobban esik hidegen. Ez alkalommal nagyon szép, hatalmas, sárgabelű őszibarackot vettem és az egyik részéből ez a finom, egyszerű és gyors krémleves készült.



ŐSZIBARACK KRÉMLEVES

Hozzávalók (4 személyre):

• 5-6 db sárgabelű őszibarack (kb. 1,5 kg)
• 2-3 evőkanál méz (ízlés szerint)
• 1 fahéjrúd
• 2 szem Jamaica-i szegfűbors
• ½ citrom héja
• víz
• 1,5 dl tejszín

Megmossuk az őszibarackokat, félbevágjuk, kimagozzuk, meghámozzuk, és egy fazékba daraboljuk őket. Hozzáadjuk a fahéjat, a vékonyan meghámozott citrom héját (a lehető legkevesebb maradjon rajta a fehér részből) és a fűszermozsárban alaposan megtört szegfűborsot. Felöntjük vízzel, úgyhogy kb. a feléig ellepje, ha szükséges, később még utána önthetünk. Mikor forrni kezd, közepesre vesszük a lángot és mézzel édesítjük, ízlés szerint. Kb. 10-15 percig főzzük, félrehúzzuk, kivesszük belőle a fahéjat és a citromhéjat, beledarabolunk még egy nyers(!) őszibarackot  és botmixerrel leturmixoljuk. Turmixolás után egy sűrű szűrőn átszűrjük és hozzákeverjük a tejszínt. Egy kicsit összemelegítjük, de már nem forraljuk. Tálaláskor díszíthetjük tejszínhabbal, bár én most csak vékonyra metélt őszibarackhéjjal díszítettem. Hidegen-melegen isteni!



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...