POLIP

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

A polipot mint állatot, gondolom senkinek sem kell bemutatni. Mindenki ismeri ezt a nyolckarú (innen a neve: octopus) tengeri herkentyűt. Annál kevesebben tudják viszont, hogy ez a sokak által felettébb gusztustalannak tartott lény, valódi ínyencség. És az, hogy gusztustalan, relatív dolog. Bennem, mivel már annyiszor készítettem illetve ettem, nem ébreszt utálatot. Sőt!

Azt, hogy hogyan van elkészítve nagyban befolyásolja az állat mérete. Vannak ételek melyek akkor finomak ha nagyobb polipból készülnek, mások viszont kifejezetten csak a kicsikből ízletesek.

A polip készítéséről/főzéséről rengeteg történet kering. Ahány ház annyi szokás, és mindenki a saját módszerére esküszik.

A polipról tudni kell, hogy nem elég kihalászni, meg is kell ölni. Én ugyan idáig mindig olyat vettem, ami már nem élt, de láttam már halpiacon polipot kimászni a ládából. Hát,… érdekes látvány, mit ne mondjak. Ezenkívül a poliphúsnak lágynak és puhának kell lennie főzés előtt. E célból - miután kihalászták - jó néhányszor odacsapkodják a sziklához. Ilyet még nem láttam (de nem is szeretnék). És a hozzáértők szerint, jó ha legalább 3 napig le van fagyasztva főzés előtt.

Hát az én polipom (a mostani) 3 hetet kuksolt a fagyasztóban mielőtt előszedtem volna. El is volt szontyolodva szegény. Szentül olyan képet vágott, mint aki azt hiszi megfeledkeztek róla. :-) 

Ezután következnek a főzésről szóló regék.

Van, aki azt mondja, hogy rézedényben kell főzni, vagy legalábbis egy rézérmét kell a fazékba dobni, van, aki a parafa dugóra esküszik, de az fehérboros üvegből legyen ám. Nem tudom. Nekem megvan a saját módszerem, ami eddig még mindig bevált. Én fagyasztás előtt a polipot jól megmosom, a fejét levágom és általában ketté szoktam vágni, mivel 1,5-2 kg-os polipnál kisebbet nem veszek. Főzés előtti napon kiveszem a fagyasztóból, és ha kiolvadt, újra átöblítem. Felteszek egy fazékba vizet melegíteni, ha felforrt beleteszem a polipot, és kb. 5 másodperc után kiveszem. Ezt a módszert úgy nevezik, hogy „megijesztem”a polipot. Megvárom míg újra forrni kezd a víz és megismétlem az előző műveletet. Összesen háromszor kell ezt megismételni és negyedszerre már hagyhatjuk a fazékban szegény párát. Ekkor közepes méretű krumplit teszek a fazékba héjastul. Hogy hányat az attól függ, hogyan készítem a polipot. Ha "galíciai módra" készül, akkor annyi krumpli megy bele, ahány személyre csinálom. Ha viszont pl. saláta lesz belőle akkor csak egyet, ugyanis nálam a krumpli a mérce. Hogy világosabb legyek, a három „ijesztés” után, a polip pont addigra fő meg, mire a krumpli. Tehát ha saláta lesz belőle, akkor a krumplit csak az „időméréshez” használom. Mikor a hústű könnyedén áthatol a krumplin, akkor már kivehetjük a polipot. Ha langyosra hűlt, lehet darabolni és tálalni.

Én most kétféle fogást készítettem, mert kellett a hely a fagyasztóban.

POLIP GALÍCIAI MÓDRA (Pulpo a la gallega):

Hozzávalók:

• főtt polip
• héjában főtt krumpli
• nagyszemű tengeri só
• őrölt pirospaprika (lehet csípős is)
• olívaolaj

Főzés előtt:

Főzés után:

Meghámozzuk és felszeleteljük a krumplit, a szeleteket tányérra rendezzük, sózzuk. A polipot ollóval feldaraboljuk, a krumplira rakjuk, sózzuk, megszórjuk paprikával és az egészet bőven meglocsoljuk olívaolajjal. A hagyomány szerint ezt a fogást fatányéron szokták felszolgálni, de nekem ugyanolyan finom porcelánból is. Jó étvágyat!

POLIPSALÁTA

Hozzávalók:

• főtt polip
• paradicsom
• piros és zöld kalifornia paprika
• újhagyma
• kapribogyó
• só
• fehérbor ecet
• olívaolaj

A polipot feldaraboljuk. A paradicsomot meghámozzuk, keresztbe vágjuk, kimagozzuk és daraboljuk. A paprikát kicsumázzuk, és szintén daraboljuk. A újhagymát - ha vékony - vastagabb karikákra vágjuk, ha nagyobb, akkor szokás szerint daraboljuk. Az összes hozzávalót egy salátástálba tesszük, sózzuk, meglocsoljuk borecettel és olívaolajjal. Igazából másnap finom, mert akkorra érnek össze az ízek.

Ha valaki kibírja…