KÁVÉS SZELET

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Elérkeztünk a karácsonyi süteménysorozat következő állomásához. Ezt a kávés szeletet többen (akik kóstolták) tiramisú szeletnek keresztelték el, bár köze nincsen hozzá, azon kívül, hogy mindkettőben van „savoiardi” piskóta és kávé. Ezt a nagyon finom és mutatós sütit egy szerb blogon találtam. Pár dolgot azért változtattam rajta. A krém eredetileg étkezési keményítő és gríz keverékével készült. Hát én meg is csináltam,....aztán (Isten bocsássa meg) ki is dobtam. Ugyanis akármennyi ideig turmixoltam hűlés után a vajjal, akkor is lehetett benne érezni a grízszemcséket. Amik tökéletesen meg voltak főve, de nem lett egy sima, selymes állagú krém. Szóval, nekem nem jött be. Tudom, fene a gusztusomat! Ez volt az egyik, a másik pedig, hogy a krémbe nem vaníliát, hanem vanília aromát tettem. Mégpedig azért, mert a hűtőben csücsül már jó ideje és el kell használni (még mindig van belőle egy kevés) mert lejár a szavatossága. Egyszer hirtelen felindulásból vettem, mert nem volt a boltban vaníliarúd. Nem rossz (Vahiné) de azért köze nincs a természetes vaníliához. Úgyhogy ti csak tegyetek bele természetes vaníliát! Mindezt csak azért árultam el, mert az aroma adott egy kis színt a krémnek, ami a természetes vaníliával nem fog megtörténni. Hát ennyi. Akkor talán neki is állhatunk sütni. J

Hozzávalók:

A tésztához:
·         50 g vaj
·         100 g cukor
·         2 ek. méz
·         1 tojás
·         1 kk. szódabikarbóna
·         1 ek. instant Nescafé
·         250-300 g liszt

A krémhez:
·         500 ml tej
·         200 g cukor
·         6 ek. étkezési keményítő
·         2 kk. vaníliakivonat (vagy két rúd kikapart magjai)
·         200 g vaj

Ezen kívül 200-250 g savoiardi piskóta (vagy sima babapiskóta) és kb. 200 ml nem túl erős kávé. Én egy 2 személyes kotyogóban főztem szokásos módon kávét és azt egy kicsit felvizeztem.  

A csokimázhoz:
·         150 g étcsokoládé (70%)
·         4 és fél ek. napraforgóolaj

Elkészítés:

1.       Először a krémmel kezdjük. Elkeverjük a keményítőt a cukor felével, a vanília kikapart magjaival és egy kevés tejjel. A maradék tejet felforrósítjuk és folyamatos keverés közben hozzáadjuk a keményítős részt.  Lassú tűzön kevergetve addig főzzük, amíg besűrűsödik. Félrehúzzuk, lefedjük (mindig hagyva egy kis rést) és hagyjuk hűlni.

2.       Bekapcsoljuk a sütőt 200 fokra. A tészta hozzávalóit (a liszt kivételével) egy tálba tesszük és gőz fölött addig kevergetjük, amíg egynemű folyadékká válik az egész. Ekkor levesszük a gőz fölül és tovább kevergetjük, amíg egy kicsit kihűl. Ezután az átszitált liszthez öntjük és összegyúrjuk egy gombóccá. Először érdemesebb kevesebb liszttel kezdeni, és ha kell hozzáadni egy kicsit.
 

3.       Kettévágjuk a tésztát és egy 21x32 cm-es tepsi hátán két lapot sütünk. Én ezt most egy olvasóm  tanácsára úgy csináltam, hogy vágtam két akkora darab sütőpapírt, ami befedte a tepsi hátulját. Rátettem a tepsit a papírra, körberajzoltam ceruzával, megfordítottam a papírt és kinyújtottam rajta az egyik gombóc tésztát pont akkorára, mint a (másik oldalról átlátszó) téglalap. Akkor fogtam a papírt a tésztával, rátettem a tepsire és (óvatosan, hogy ne csússzon el!) be a sütőbe. Kb. 5-6 percig sütöttem. Mikor kivettem a sütőből, vártam hogy egy kicsit kihűljön, és papírostul rátettem egy tiszta konyharuhára. Ugyanezt megismételtem a másik gombóccal. Így nem kellet a tésztát fel- és letekergetni a sodrófáról, nem volt probléma hogy túl kicsire vagy túl nagyra sikeredett a tepsi méretéhez képest, mert pont akkora volt, mint a tepsi. Még zsírozni sem kellett a tepsi hátát. Ajánlom ezt a módszert bármely lap sütéséhez.
 

4.       Mikor a lapok készen vannak, robotgéppel habosra keverjük a vajat a maradék cukorral, hozzáadjuk a már hideg vaníliás főzetet és teljesen sima, selymes krémmé keverjük.
 

5.       Egy tálcára (vagy más sima lapra) tesszük az egyik tésztalapot, egyenletesen elosztjuk rajta a krém felét és elsimítjuk. A piskótákat megmártjuk a kávéban (ez mindössze annyit jelent, hogy bemártani-kivenni, mert a piskóta pillanatok alatt szétmállik) és két sorban ráhelyezzük a krémre. (Én mániámhoz híven most is egy kicsit óvatosan lenyomkodtam a tenyeremmel a piskótákat, de ezt nem fontos utánozni(!) J



6.       Rákenjük a piskótákra a krém másik felét és befedjük a másik lappal. Azt mondanom sem kell, hogy a szebb, simább lapot hagyjuk a tetejére.
 

7.       A csokit beletördeljük egy tálba, hozzáadjuk a napraforgóolajat és gőz fölött addig kevergetjük, amíg teljesen fel nem oldódik. Ekkor levesszük a gőz fölül és hagyjuk egy picit hűlni.
 

8.       A lapok sütéséhez használt sütőpapírokat leterítjük, ráteszünk egy rácsot, a rácsra pedig a tálcát (vagy amin van) a sütivel. Ráöntjük a csokoládét és szép egyenletesen elterítjük, nem baj, ha lefolyik az oldalán.
 

9.       Itt vége is lenne a történetnek, de én ezután egy hirtelen ötlettől vezérelve egy kisebb tálban vízgőz fölé tettem egy kevés fehér csokit (ezt nem mértem) és öntöttem hozzá egy pici olajat.  Mikor feoldódott, beleöntöttem egy egyszer használatos habzsákba (nylon zacsi is megteszi) aminek levágtam a sarkát, de épp csak annyira, hogy egy icipici lyuk legyen rajta. Akkor elkezdtem hosszában oda-vissza fehér csíkokat húzni a csokimázon. Azért kell hogy a lyuk csak nagyon pici legyen, mert mivel a csokimáz még folyékony a fehér csokicsíkok kicsit szétterülnek majd, tehát hogy pont jó legyen, nagyon vékonyra kell csinálni. Utána fogunk egy hegyes végű hurkapálcát, vagy bármilyen hegyes végű alkalmatosságot, egy sima fogvájó is megteszi (én a saslikhoz használatos fém hústűt használtam) és a fehér csokicsíkokra merőlegesen (tehát keresztben) elkezdünk csíkokat húzgálni oda-vissza. Mivel a csoki még folyékony, így a csíkokat jobbra-balra elhúzva egy érdekes alakzat rajzolódik ki. Tényleg gyerekjáték az egész.
 

10.   Na, itt most már tényleg vége a történetnek. Fogjuk a tálcát a ráccsal együtt és a sütit egy éjszakára hűvös helyen hagyjuk (de nem hűtőben!). Másnap éles késsel levágjuk a széleit és szeletelhetjük. Ügyeljünk arra szeletelésnél, hogy a kis téglalapok hosszabb oldala a piskótákra merőleges legyen, úgy lesz mutatós a sütink. Nagyon finom! J