domingo, 22 de abril de 2012

GRILLEZETT PISZTRÁNG LANGYOS CSICSERIBORSÓ SALÁTÁVAL

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Hát az igazat megvallva itt Andalúziában elég kevés édesvízi halat lehet kapni, mondhatnám, egyáltalán nem lehet. Az egyetlen kivétel, amihez itt is és otthon is hozzá lehet jutni az a pisztráng. Úgyhogy még az utolsó percben elküldöm a receptem a VKF-re, nehogy szó érje a ház elejét. Én általában nem szoktam túlságosan manipulálni a halat, mert azt vallom, hogy nincs jobb a friss hal ízénél. Minek azt elnyomni különféle szószokkal meg egyebekkel. Biztos sokan nem értenek velem egyet, mert a legtöbben pont azért nem szeretik a halat, mert hal íze van. De hát milyen íze legyen szegény párának? Ezt a pisztrángot is csak pár csepp olajon sütöttem meg a grillserpenyőben és egy tartalmasabb salátával fenséges ebéd kerekedett belőle.


Hozzávalók (2 személyre):
·         2 db 200-220 grammos pisztráng
·         só, bors
·         olívaolaj
·         200 g csicseriborsó
·         1 szál sárgarépa
·         1 póréhagyma
·         1 szárzeller
·         2-3 újhagyma
·         2 gerezd fokhagyma
·         fél citrom reszelt héja
·         10 db koktélparadicsom
·         1 maréknyi friss bazsalikomlevél


A csicseriborsót este beáztatjuk kézmeleg vízbe és lefekvés előtt egyszer lecseréljük rajta a vizet. Másnap tegyük fel főni meleg vízbe, habozzuk le mielőtt forrni kezd, majd tegyük bele a megtisztított répát, zellerszárat és a póréhagymát. Sózzuk meg, fedjük le és mérsékelt lángon főzzük puhára. A pisztrángot - ha a halas nem tisztította meg - tisztítsuk meg a belsőségektől, filézzük ki és szálkátlanítsuk. Ez nagyon egyszerű művelet, mert a pisztráng nem egy túl szálkás hal. A halfiléket sózzuk-borsozzuk és tegyük félre. Amikor a csicseriborsó már puha, szűrjük le és tegyünk félre egy keveset a főzőléből. Aprítsuk fel az újhagymát zöldjével együtt és egy serpenyőben kevés olajon kezdjük el pirítani.  Adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát és reszeljük bele a citromhéjat. Öntsük bele a csicseriborsót, sózzuk meg és öntsünk hozzá egy keveset a főzőléből. Mossuk meg a paradicsomot, vágjuk félbe és kicsit tépkedjük szét kézzel a bazsalikomot. Grillserpenyőben (vagy sima teflonserpenyőben) forrósítsunk fel kb. egy evőkanálnyi olívaolajat és tegyük bele a halfiléket a bőrös felükkel felfelé. Közben a paradicsomot adjuk a csicseriborsóhoz és keverjünk rajta néhányat. Fordítsuk meg a halfiléket, figyelem, három perc sütés elég oldalanként, mert különben kiszárad. Szedjük őket tányérra, a csicseriborsóhoz adjuk hozzá az utolsó percben a bazsalikomot és máris tálalhatjuk a pisztráng mellé. Fenséges!


Megjegyzés: a recept spanyol verziója makrélával készült, de ez senkit ne zavarjon meg. Egyébként ezt a salátát bármilyen hallal vagy húsfélével fel lehet tálalni.


lunes, 16 de abril de 2012

MÁNGOLDOS-CSIRKÉS GRATINÁLT PENNE / PLUMAS GRATINADAS CON ACELGAS Y POLLO

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Bevallom őszintén, hogy ez a gasztroblogolás néha az őrületbe kerget. Nem az a része, hogy villámgyorsasággal írom a recepteket....neeeem, az rám egyáltalán nem jellemző. Én nem vagyok annyira „jó blogger”. Van is néha lelkiismeret furdalásom miatta, de ezt nem azért mondom, hogy sajnáljatok. (Vagy de?) Szóval, ami az őrületbe kerget néha (kis túlzással) az a receptek folyamatos, véget nem érő áramlása. Az ember újabb és újabb könyveket vesz (mert az ugye kell!), újabb és újabb gasztro magazinokat olvas, újabb és újabb blogokat követ, aztán ezek a blogok tovább vezetik még újabb blogokra és egy idő után már teljesen mindegy, hogy ezek a blogok milyen nyelven íródnak, mert ha egy recept érdekel, akkor felőlem lehet akár hottentottául is,....nincs akadály. Van google fordító és akármilyen csapnivalóan is fordít, onnantól már az ember kiokoskodja, hogy miből, mennyit és hogyan. És akkor már megint van egy újabb recept. Aztán egy újabb és egy még újabb és így tovább. A „kedvencek” listája végeláthatatlan, ezen kívül van egy fájl a sós recepteknek, egy másik az édeseknek és folytathatnám még tovább. Ennek ellenére mégis vannak napok, amikor azon gondolkodom, hogy vajon mit főzzek. Hát nem őrület?  
De hogy a lényegre térjek, a mai recepthez is így jutottam el egyik blogról a másikra ugrálva itt, bár én egy kicsit átalakítottam. Nem egy hiperszupermegaszofisztikált receptről van szó, mondhatnám úgy is, hogy inkább a hétköznapibb kategóriába tartozik, bár ez cseppet sem jelenti azt, hogy egy snassz középszerű kajáról lenne szó. Gondoltam gyorsan felteszem a blogra, amíg tart otthon medvehagyma szezon. Én ugyan nem azzal készítettem - mert itt nincs - de el tudom képzelni, hogy isteni finom lehet vele (bár én akkor a fokhagymát kihagynám) mint ahogy mángolddal is az volt. Próbáljátok ki, aztán elmondjátok!

Hozzávalók (2 személyre):
·         150 g bordázott penne (penne rigate)
·         egy kisebb csokor zsenge mángold (vagy medvehagyma)
·         4 vékony szelet füstölt bacon
·         1 vastagabb szelet csirkemell
·         1 kisebb hagyma (vagy salotta)
·         2 gerezd fokhagyma
·         100 ml natúr paradicsompüré
·         100 ml tejszín
·         8-10 db koktélparadicsom
·         olívaolaj
·         bármilyen zsírosabb reszelt sajt (én provola sajtot reszeltem rá)


Felaprítjuk a hagymát és olívaolajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felaprított bacont és a fokhagymát. Néhány percig pirítjuk, majd mehet bele a kisebb darabokra vagy vékony csíkokra vágott csirkemell. Sózzuk-borsozzuk és tovább pirítjuk, amíg a csirkemell egy kis színt nem kap, ekkor hozzáadjuk a paradicsompürét és lassú tűzön rotyogtatjuk, hogy a paradicsom fője el a levét. Közben feltesszük a tésztához a vizet. Megmossuk a mángoldot és blansírozzuk (5 percre forrásban lévő vízbe tesszük, majd leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük), ezután hagyjuk lecsöpögni. A forrásban lévő vízbe sót teszünk, beleöntjük a tésztát és fogkeményre főzzük. Közben félrehúzzuk a serpenyőt a szósszal, hozzáadjuk a tejszínt és elkeverjük. Leszűrjük a tésztát és egy tűzálló tálba öntjük. Hozzáadjuk a szószt, a mángoldot és a megmosott félbevágott koktélparadicsomokat. Jól összekeverjük és gazdagon megszórjuk reszelt sajttal. Betoljuk az előmelegített sütőbe és 200 fokon addig sütjük, míg szépen megpirul (kb. 15 perc). Jó étvágyat!  

   

domingo, 15 de abril de 2012

VASITOS DE FRESA Y MANGO / EPRES-MANGÓS POHÁRDESSZERT

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Este postre lo hice hace tiempo cuando me compré el libro “Cocina”. Luego se quedó en el olvido tanto el postre como el libro. Esto pasa cuando una tiene una racha que compra un montón de libros, luego no sabe ni cual coger y así algunos se quedan durante meses sin tocar en el estante. Esto me pasó con este libro a pesar de que lo considero la Biblia de la gastronomía por los consejos que da y trucos que enseña, aparte de las recetas maravillosas que tiene. Pero volviendo al postre ya me gustó mucho la primera vez que lo hice, por lo ligero que es, nada empalagoso. Además te tomas tu vasito y ya está, no hay más. Sin embargo si haces algún bizcocho con chocolate o alguna crema, el peregrinaje entre el salón y la cocina no cesa hasta que no pillas un empacho total.                  
En fin, esta mañana tuve que bajar al supermercado a coger algunas cositas y vi unas fresas tan apetecibles y además olían a fresas de verdad. No me pude aguantar y compré unas cuantas y mientras estaba cogiendo otras cosas ya estaba pensando que podría hacer con ellas. No es que no se podrían zampar tal cual, pero entonces necesitaba como mínimo un kilo. Y entonces me acordé de este postre y rápidamente volví a la frutería por mango.  Pero vamos a lo que vamos que me enrollo mucho. 

Ingredientes (para 4 vasitos):
·         400 g de fresas
·         1 cuchara sopera de azúcar
·         el zumo de medio limón
·         2 vasitos (2x125 g) de yogur griego (u otro yogur cremoso) sin azúcar

Para la mousse:
·      200 g de pulpa de mango
·      100 ml de nata para montar
·      2 hojas de gelatina

Lavamos las fresas, dejamos escurrir, les quitamos el pedúnculo y las troceamos a un bol. Espolvoreamos con el azúcar, echamos el zumo de limón, mezclamos, tapamos y las dejamos macerar en la nevera al menos durante dos horas. Cuanto más tiempo mejor.
Cortamos la pulpa de mango en trocitos pequeños, echamos al vaso de la batidora y trituramos bien. Añadimos la nata, mezclamos con una cuchara (ya no se bate) y pasamos por un colador fino (es muy importante colar ya que el mango tiene mucha fibra y puede obstruir el sifón). Ponemos las hojas de gelatina en remojo. Cogemos una cuarta parte del puré y lo calentamos en un cuenco para poder disolver la gelatina. Luego mezclamos todo y echamos al sifón.  Cerramos, inyectamos el aire, agitamos bien y dejamos enfriar en la nevera unas dos horas.
A la hora de servir el postre repartimos las fresas en los cuatro vasitos y ponemos encima el yogur. Agitamos el sifón energéticamente antes de usar y llenamos los vasitos de mousse. Decoramos con una hojita de menta y nos damos un gustazo.


EPRES -MANGÓS POHÁRDESSZERT / VASITOS DE FRESA Y MANGO

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Ezt a desszertet már egyszer csináltam. Akkor Piszke mangóhabja ihletett meg és én is kilestem a szakácsok könyvéből. Nem is értem miért nem forgatom sűrűbben ezt a fantasztikus könyvet, hiszen jobbnál jobb receptek és ötletek vannak benne. De ez a tipikus veszélye annak, amikor az emberre rájön a könyvvásárlási láz, aztán hirtelen besokall, és vannak könyvek, amikhez aztán hónapokig hozzá sem nyúl. De visszakanyarodva a desszerthez, már akkor első alkalommal is nagyon ízlett, kifejezetten könnyű, nem geil és ami a lényeg, hogy megeszed az adagod és kész, nincs több. Nincs egész délutáni sütire rájárás, addig, amíg csak meg nem csömörödik tőle az ember.
Szóval ma délelőtt le kellett szaladnom néhány dologért a boltba, és megláttam a gyönyörű illatos epret. Természetesen nem mehettem el mellette úgy, hogy ne vegyek belőle. Aztán amíg tettem egy kört a boltban, azon gondolkodtam mit is készíthetnék az eperből. Nem mintha így magában nem lehetne befalni, csak akkor kéne minimum egy kiló. Szóval eszembe jutott ez a pohárdesszert és már mentem is vissza a gyümölcsökhöz mangóért. De térjünk rá a lényegre.

Hozzávalók (4 adaghoz):
·         400 g eper
·         1 púpozott evőkanál cukor
·         fél citrom leve
·         2 pohár (2x125 g) görög (vagy más krémes állagú) cukormentes joghurt

A mangómousse-hoz:
·         200 g tisztított mangó
·         100 ml habtejszín
·         2 lap zselatin

Az epret megmossuk, lecsöpögtetjük és beledaraboljuk egy tálba. Megszórjuk a cukorral, meglocsoljuk a citromlével, összekeverjük, lefedjük és legalább két órára a hűtőbe tesszük, de minél többet áll, annál jobb.
Apró darabokra vágjuk a mangó húsát és botmixerrel pürésítjük. Hozzáadhatjuk a tejszínt is, az egy kicsit megkönnyíti a dolgunkat. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A mangópürét sűrű szövésű szűrőn átpasszírozzuk (ez azért fontos, mert a mangónak igen magas a rosttartalma és eldugulhat tőle a szifon). Ezután a püré negyed részét egy kisebb edénykébe tesszük, kicsit felmelegítjük és feloldjuk benne a zselatint. Hozzáadjuk a többi püréhez, elkeverjük, beleöntjük a szifonba, rácsavarjuk a tetejét és belecsavarunk egy patront. Jól felrázzuk és felhasználásig a hűtőben tároljuk. Ennek is jó, ha legalább két órát áll a hűtőben. A legpraktikusabb, ha ezeket a dolgokat már reggel megcsináljuk, aztán tálalásig le van a gondunk róla.
Tálaláskor elosztjuk az epret a pohárkákban, a joghurtot jól összekeverjük és félpohárnyit teszünk mindegyik pohárba az eper tetejére. A szifont használat előtt energikusan felrázzuk és megtöltjük a poharakat mangómousse-al. Citromfű vagy mentalevélkével díszítjük, és kezdődhet a nyalakodás.


jueves, 12 de abril de 2012

ÑOQUIS DE CALABAZA EN SALSA DE TOMATES SECOS Y ALBAHACA Y SOLOMILLO IBÉRICO ASADO ENVUELTO EN BACON AHUMADO / SÜTŐTÖKÖS GNOCCHI ASZALT PARADICSOMOS-BAZSALIKOMOS SZÓSSZAL ÉS FÜSTÖLT BACON-BEN SÜLT IBÉRICO SZŰZPECSENYÉVEL

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

Ya no es la primera vez que hago esta receta. Es muy sencilla, pero tan rica que se puede incluir en cualquier menú festivo. La receta de los ñoquis la encontráis AQUÍ. Las hice el año pasado para un concurso de recetas con calabaza y como hice bastante cantidad, ahora sólo tenía que sacarlos del congelador. Por supuesto para la receta podéis coger también un solomillo normalito pero la cosa no será igual. Pero vamos a ello.

Ingredientes (para 2 personas):
·         un solomillo ibérico
·         8-10 lonchas finas de bacon ahumado
·         sal, pimienta
·         2 cucharas soperas de aceite de oliva
·         aprox. 200 g de ñoquis de calabaza (no los pesé)

Para la salsa:
·         8-10 tomates secos macerados en aceite (si sólo disponéis de tomates secos, ponedlos en remojo en agua caliente unas dos horas antes de la cocción para que se hidraten)
·         2 dientes de ajo grandes
·         un manojo grande de hojas de albahaca frescas
·         200 ml de nata
·         sal, pimienta
·         2 c.s. de aceite de oliva

Echamos pimenta a la carne (sin quitarle nada de la grasilla) y la marcamos en una sartén en aceite muy caliente por todos lados. (Pero sólo marcarla nada más.) Sacamos la carne, le echamos un poquito de sal y reservamos. Cuando haya enfriado un poco la envolvemos con las lonchas de bacon. Si hace falta fijamos con palillos. La metemos en el horno precalentado para unos 10 minutos dándole la vuelta de vez en cuando. No la hagáis más porque la carne tiene que quedar rosita por dentro.
Mientras, ponemos calentar agua para los ñoquis. Picamos los tomates y las hojas de albahaca las rompemos con las manos. Sacamos la carne del horno. Cuando el agua empieza hervir, echamos sal y los ñoquis. Cuando empiezan a subir (si son frescos esto pasa mucho antes que si son congelados) ponemos dos cucharas de aceite en una sartén a calentar y  con una espumadera sacamos los ñoquis directamente a la sartén. Cogemos la sartén por el mango, y moviéndola (sin usar cuchara) salteamos los ñoquis. Echamos el ajo prensado y seguimos moviendo. Añadimos el tomate y la albahaca, salteamos un poquito más y echamos la nata. Salpimentamos y dejamos hervir a fuego suave hasta que la nata espese. Servimos con medallones de solomillo aún calientes. ¡Está de rechupete!

    

SÜTŐTÖKÖS GNOCCHI ASZALT PARADICSOMOS-BAZSALIKOMOS SZÓSSZAL ÉS FÜSTÖLT BACON-BEN SÜLT IBÉRICO SZŰZPECSENYÉVEL / ÑOQUIS DE CALABAZA EN SALSA DE TOMATES SECOS Y ALBAHACA Y SOLOMILLO IBÉRICO ASADO ENVUELTO EN BACON AHUMADO

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Ezt a receptet már nem először készítem, nagyon egyszerű és finom, olyannyira, hogy ünnepi fogásként is megállja a helyét. A sütőtökös gnocchi receptjét ITT találjátok. Még tavaly készítettem a VKF-re és mivel akkor nagyobb mennyiséget csináltam, így most csak ki kellett venni a fagyasztóból. Az ibérico helyett természetesen használhattok mangalica (vagy normál) szűzpecsenyét. De nem szaporítom a szót, rátérek a receptre.

Hozzávalók (2 személyre):
·         1 sertés szűzpecsenye (mangalica vagy normál)
·         8-10 vékony szelet füstölt baconszalonna
·         só, bors
·         2 ek. olívaolaj
·         kb. 200 g sütőtökös gnocchi (nem mértem)

A szószhoz:
·         8-10 olajban eltett szárított paradicsom (ha csak sima szárított paradicsomotok van, akkor legalább két órával felhasználás előtt áztassátok meleg vízbe, hogy puhuljon meg)
·         2 nagy gerezd fokhagyma
·         egy nagy marék friss bazsalikomlevél
·         200 ml tejszín
·         só, bors
·         2 ek. olívaolaj

A szűzpecsenyét megborsozzuk (tilos levagdosni róla a zsírt!) és serpenyőben egy kevés forró olívaolajon picit körbepirítjuk. (A pici az tényleg szó szerint értendő, mert különben nagyon kiszárad.) Ezután kivesszük, megsózzuk és félretesszük. Ha kihűlt, körbetekergetjük a baconszeletekkel és ha szükséges, fogvájóval rögzítjük a végeit. Előremelegített sütőben kb. 10 percig sütjük, néha fordítunk rajta egyet. Ne süssük túl, mert a húsnak enyhén rózsaszínnek kell maradnia belül.
Közben felteszünk vizet melegíteni a gnocchihoz. Apróra vágjuk az aszalt paradicsomot, a bazsalikomot viszont csak kézzel széttépkedjük egy kicsit. Közben a húst ki is vehetjük a sütőből. Ha forr a víz, megsózzuk és beletesszük a gnocchit. Mikor kezdenek feljönni a víz tetejére (ez friss gnocchinál sokkal előbb van mint fagyasztottnál) egy serpenyőben felforrósítunk 2 ek. olívaolajat és a gnocchit szűrőkanállal „rászedjük” a forró olajra. A serpenyőt rázogatva (főzőkanalat jobb ha nem is használunk), kicsit megpirítjuk a gnocchit, fokhagymanyomón át rápréseljük a fokhagymát, kicsit pirítjuk még, majd hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomot és a bazsalikomot. Jól összerázogatjuk és felöntjük a tejszínnel. Sózzuk-borsozzuk és mérsékelt tűzön addig forraljuk, míg a tejszín mártás sűrűségűre besűrűsödik. A még meleg szűzpecsenye szeletekkel tálaljuk. Isteni! Aki nem hiszi el, járjon utána. 

   

TRENZA DE PASCUA I.-II. / HÚSVÉTI FONOTT KALÁCS I.-II.

Ez a recept megtalálható magyarul itt.

En mi país (Hungría) por Pascua (que es el período que sigue Semana Santa) o mejor dicho por Domingo de Resurrección y Lunes de Pascua que son los días festivos allí, hay unas costumbres diferentes a los de aquí. Para el final de la vigilia suelen preparar una comida que consiste en jamón ahumado cocido, huevos cocidos y rábano picante rallado y aderezado. Y por supuesto se prepara el pan de Pascua o trenza de Pascua que por su sabor es muy parecido al pan de leche. Por esta época todos los blogs y revistas de gastronomía húngara están rebosando de estos panes cada cual más apetecible. Yo nunca lo he hecho por el miedo que tengo a las masas fermentadas, pero esta vez me decidí sea lo que fuere el resultado. Elegí una receta de las muchas, la que más simpática me resultaba y manos a la obra. Trabajé sólo con la mitad de los ingredientes de la receta original, primero porque no quería hacer mucha cantidad y luego porque tampoco las tenía todas conmigo que me iba a salir bien. Con el amasado no tuve problemas, es más, últimamente descubrí que me encanta amasar a mano, digamos, que podría ser mi nuevo hobby, pero no damos abasto a comer todo lo que yo sería capaz de amasar. Luego elegí hacer una trenza de cuatro cabos para que haya algo de emoción, por si me lío, pero me salió perfecta ya que encontré una explicación con dibujo en la red súper sencilla. Os la pegaré más abajo. Finalmente sólo tenía miedo a mi horno porque es sencillo, sencillo a no poder más y ya me dio unas cuantas sorpresas. Pero ni por esas, el pan me salió perfectísimo como se ve en las fotos y doy fe de ello, lo bueno que estaba. Os animo a hacerlo. ¡Manos a la obra!

Ingredientes:
·         250 g de harina
·         12,5 g levadura fresca de panadero
·         125 ml leche tibia
·         30 g de mantequilla fundida (¡no caliente!)
·         30 g de azúcar
·         1 huevo
·         media cucharita (de café) de sal
·         para el pintado final mezclamos un huevo con una cuchara sopera de agua fría

Preparación:

Ponemos la harina tamizada en un bol y formamos en el centro un hoyo donde ponemos la levadura desmenuzada. Poco a poco vamos echando la leche tibia y mezclándola con la levadura y un poco de harina pero que no se salga del hoyo. Espolvoreamos la superficie con un poco de harina, tapamos el bol y dejamos fermentar unos 20-25 minutos. Mientras, mezclamos la mantequilla fundida con el huevo y el azúcar. Cuando vemos que la levadura haya subido, echamos la sal y la mezcla anterior. Empezamos a amasar con la mano hasta que se forme una bola y no haya masa ni en las paredes del bol ni en nuestra mano. Entonces sacamos la masa y seguimos amasándola en una superficie ligeramente enharinada durante unos 15 minutos. Entonces echamos un poco de harina al fondo del bol, ponemos en él la masa y la espolvoreamos por encima con un poco de harina. Tapamos con un paño y dejamos fermentar hasta que doble su volumen (aprox. una hora).


Cuando haya doblado su volumen, la sacamos y volvemos a amasar durante unos minutos y poner a fermentar otra media hora. Finalmente partimos la masa en cuatro partes iguales, formamos de cada bola una barra de unos 40 cm de largo, juntamos las puntas y empezamos a hacer la trenza.
Esta es la técnica de la trenza de cuatro cabos:
Cada número representa a un “cabo”, la “x” es el cruce de dos cabos y los símbolos / y \ son los cabos que se llevan sin cruzar:

1 2 3 4

x   x

2 1 4 3

/    x    \

2 4 1 3

x   x

4 2 3 1

/    x    \

4 3 2 1

x   x

3 4 1 2

/    x    \

3 1 4 2

x   x

1 3 2 4

/    x    \

1 2 3 4

Cuando está lista, la pasamos a una bandeja de horno forrada con papel de hornear, tapamos
y dejamos fermentar otra media hora.


Mientras, ponemos el horno en marcha a 200 grados. Cuando la trenza haya fermentado, la pintamos con la mezcla del huevo y agua y la horneamos durante unos 30-35 minutos. Si se tostara muy rápido, ponemos encima una hoja de papel de aluminio. Cuando esté hecha la dejamos unos 10 minutos en la bandeja y luego la pasamos a una rejilla hasta que se enfríe. Es un pan súper esponjoso y pega tanto con dulce (mermelada, nocilla, etc.) como con salado.



TRENZA DE PASCUA II. / HÚSVÉTI FONOTT KALÁCS II.

Me animó tanto el éxito que tuvo mi primer pan de Pascua que después de las fiestas hice dos trenzas para mis amigos, pero esta vez rellenas, aprovechando el jamón y los huevos cocidos que sobraron. Esta vez cogí el doble de los ingredientes menos el huevo que va a la masa. Seguí el mismo procedimiento que la vez anterior. Al final partí la masa en dos y cada mitad partí en tres trozos ya que hice las trenzas normales de tres cabos. De cada trozo de masa hice un rulo (barra) y luego lo aplasté con el rodillo a lo ancho hasta obtener un rectángulo de 35x15 centímetros. Lo unté en el medio (dejando a los lados 2-3 cm “limpios”) con una crema de rábano picante. (En muchos supermercados se puede comprar el rábano picante "Horseradish sauce" pero si no lo conseguís, podéis utilizar cualquier queso cremoso, tipo Philadelphia.) La crema que hago es una mezcla de rábano picante, queso mascarpone, nata montada, sal y un poco de zumo de limón. Después de untar esparcimos jamón cocido, huevos duros y cebolleta tierna todo ello bien picadito, salamos un poco y cerramos la masa, formando otra vez una barra. Sellamos bien las puntas para que no salga el relleno. Cuando hemos terminado con las seis barras, hacemos dos trenzas y las ponemos en una bandeja forrada con papel de hornear. Coged del papel 15 cm más ancho que la bandeja, dobladlo, y lo que sobra utilizadlo como “separador” entre las dos trenzas que no se peguen una a la otra durante la fermentación o el horneado. Tapamos con un paño de cocina y dejamos fermentar unos 30 minutos.
Mientras, ponemos el horno a 200 grados. Pintamos las trenzas, las espolvoreamos con semillas de sésamo sin tostar y las horneamos esta vez un poquito más tiempo (unos 45 minutos). Estaban deliciosas. Os animo a hacerlas con cualquier otro relleno que os guste. Es una merienda estupenda o una cena acompañado por una ensalada.



lunes, 9 de abril de 2012

HÚSVÉTI FONOTT KALÁCS I.-II. / PAN DE PASCUA I.-II.

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Tudom, hogy nem valami nagy újdonság amit ma posztolok, hiszen ilyenkor Húsvét táján hemzsegnek a blogok és a gasztromagazinok a szebbnél szebb, különlegesnél különlegesebb fonott kalácsoktól. Az ember lánya azt sem tudja, melyiket válassza, hiszen mind olyan ínycsiklandó. Én még sosem sütöttem fonott kalácsot, sőt, mondhatnám, hogy barangolásaim a kelt tészták világában mindezidáig igencsak ritkák voltak. Az idei Húsvéton sem lett volna ez másként, ha Nagypénteken egy hirtelen ötlettől vezérelve el nem döntöm, hogy márpedig én is sütök kalácsot. Legalábbis megpróbálkozok vele, lesz, ami lesz alapon. Megnéztem pár receptet, aztán kiválasztottam egyet, amelyik éppen szimpatikus volt a csillagok akkori állása szerint. Igazából azonban olyan egetverő különbségek nincsenek a kalácsreceptek között. Választásom Babett receptjére esett, viszont én az eredeti adagnak csak a felét vettem, mivel hogy nem is akartam túl nagy mennyiséget sütni, no meg azt sem tudtam, hogy sikerülni fog-e egyáltalán. A leírás nagyon egyszerű és érthető, nem is fogom lemásolni, csak belinkelem nektek ide az eredetit. Mivel az utóbbi időben felfedeztem, hogy imádok gyúrni és dagasztani - mondhatnám úgy is, hogy ez a legújabb hobbim, csak győzné enni valaki - ezzel nem is volt problémám, minden ment, mint a karikacsapás. Fonásnak kiválasztottam egy négyes fonást, mondom, legyen már valami kis izgalom is a dologban (hátha ott elrontom az akciót), de az is borzasztó egyszerűen ment ugyanis találtam a neten egy jó kis ábrát, azt be is másolom ide nektek. Elronthatatlan. Olyan szépre sikerült a fonásom, hogy magam is meglepődtem. Utána már csak a sütés volt hátra és azt már csak remélni mertem, hogy az én kis egyszerűnél is egyszerűbb sütőmben nem fogom sem elégetni sem félig nyersen hagyni a kalácsomat.
Annak bizonyságául, hogy mennyire szép lett a kalács, íme a fotók, arra pedig, hogy legalább olyan finom volt mint amilyen szép, a becsületszavamat adom.


(kel a tészta)




A hozzávalók és a recept leírását ITT találjátok.

A fonás technikája pedig ez lenne:

Minden szám egy „ágnak” felel meg, az "x" az ágak keresztezése, a / és \ jelek pedig az egyenes továbbvezetést szimbolizálják:

1 2 3 4

x   x

2 1 4 3

       \

2 4 1 3

 x

4 2 3 1

/     x     \

4 3 2 1

x   x

3 4 1 2

/     x     \

3 1 4 2

x   x

1 3 2 4

/     x     \

1 2 3 4

    
Aki esetleg mégis túl bonyolultnak találná, csinálja a legegyszerűbb hármas fonást.
Ja, és fonott kalácsot nem csak Húsvétkor lehet ám sütni, hanem az év bármely szakában. Egy pohár tejjel, kávéval vagy kakaóval kiváló reggeli vagy uzsonna. Remélem meghoztam a kedvét annak, aki még sosem csinálta, hiszen nem egy nagy ördöngösség. Jó étvágyat hozzá!


HÚSVÉTI FONOTT KALÁCS II. / PAN DE PASCUA II.


Ma - felbátorodva a pénteki sikerélményen - a maradék sonka és tojás felhasználásával készítettem két kalácsot a barátaimnak ajándékba, mivel itt nem dívik a kalácskészítés. Ebben az esetben, a receptben szereplő teljes adaggal dolgoztam, vagyis 500 g liszttel. A tésztát a kelés után megfeleztem, majd mindkét felet harmadoltam, mivel ezeknél a kalácsoknál csak a sima hármas fonást alkalmaztam. Minden darabot egyenként egy hosszúkás nudlivá formáztam, majd nyújtófával kicsit kilapítottam/szélesítettem. Így lett hat db kb. 35x15 centis téglalapom, amelyeknek a közepét (vigyázzunk, hogy a széleken maradjon 2-3 cm „tisztán”) megkentem tormakrémmel, ami ecetes torma és mascarpone keveréke, amihez tejszínhabot, sót és egy pici citromlevet adtam. Az arányokat mindenki igazítsa a saját szájízéhez. Ezután megszórtam aprított főtt sonkával, aprított főtt tojással és szintén aprított újhagymával és egy picit megsóztam. (Természetesen tölthető mással is, kinek mi az ízlése.) Összezártam a tésztát, a két végét is jól lenyomkodtam, hogy ne folyjon ki a töltelék, kicsit meggörgettem és félretettem. Miután minden rúddal végeztem, csináltam két fonatot a három-három rúdból és sütőpapírral bélelt tepsire raktam őket. A papírból kb. 15 centivel hosszabbat téptem a tepsi méreténél, félbehajtottam, és a felesleget középen „válaszfalként” használtam, hogy a kalácsok úgy a kelés, mint sülés közben ne „nőjenek össze”. Miután megkeltek a tepsiben, lekentem őket tojás és víz keverékével és megszórtam nyers szezámmaggal. Íme a végeredmény:



      
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...