Esta receta se puede ver en castellano aquí.
Bevallom őszintén, hogy ez a gasztroblogolás néha az őrületbe kerget. Nem az a része, hogy villámgyorsasággal írom a recepteket....neeeem, az rám egyáltalán nem jellemző. Én nem vagyok annyira „jó blogger”. Van is néha lelkiismeret furdalásom miatta, de ezt nem azért mondom, hogy sajnáljatok. (Vagy de?) Szóval, ami az őrületbe kerget néha (kis túlzással) az a receptek folyamatos, véget nem érő áramlása. Az ember újabb és újabb könyveket vesz (mert az ugye kell!), újabb és újabb gasztro magazinokat olvas, újabb és újabb blogokat követ, aztán ezek a blogok tovább vezetik még újabb blogokra és egy idő után már teljesen mindegy, hogy ezek a blogok milyen nyelven íródnak, mert ha egy recept érdekel, akkor felőlem lehet akár hottentottául is,....nincs akadály. Van google fordító és akármilyen csapnivalóan is fordít, onnantól már az ember kiokoskodja, hogy miből, mennyit és hogyan. És akkor már megint van egy újabb recept. Aztán egy újabb és egy még újabb és így tovább. A „kedvencek” listája végeláthatatlan, ezen kívül van egy fájl a sós recepteknek, egy másik az édeseknek és folytathatnám még tovább. Ennek ellenére mégis vannak napok, amikor azon gondolkodom, hogy vajon mit főzzek. Hát nem őrület?
Bevallom őszintén, hogy ez a gasztroblogolás néha az őrületbe kerget. Nem az a része, hogy villámgyorsasággal írom a recepteket....neeeem, az rám egyáltalán nem jellemző. Én nem vagyok annyira „jó blogger”. Van is néha lelkiismeret furdalásom miatta, de ezt nem azért mondom, hogy sajnáljatok. (Vagy de?) Szóval, ami az őrületbe kerget néha (kis túlzással) az a receptek folyamatos, véget nem érő áramlása. Az ember újabb és újabb könyveket vesz (mert az ugye kell!), újabb és újabb gasztro magazinokat olvas, újabb és újabb blogokat követ, aztán ezek a blogok tovább vezetik még újabb blogokra és egy idő után már teljesen mindegy, hogy ezek a blogok milyen nyelven íródnak, mert ha egy recept érdekel, akkor felőlem lehet akár hottentottául is,....nincs akadály. Van google fordító és akármilyen csapnivalóan is fordít, onnantól már az ember kiokoskodja, hogy miből, mennyit és hogyan. És akkor már megint van egy újabb recept. Aztán egy újabb és egy még újabb és így tovább. A „kedvencek” listája végeláthatatlan, ezen kívül van egy fájl a sós recepteknek, egy másik az édeseknek és folytathatnám még tovább. Ennek ellenére mégis vannak napok, amikor azon gondolkodom, hogy vajon mit főzzek. Hát nem őrület?
De hogy a lényegre térjek, a mai recepthez is így jutottam
el egyik blogról a másikra ugrálva itt, bár én egy kicsit átalakítottam. Nem egy hiperszupermegaszofisztikált receptről
van szó, mondhatnám úgy is, hogy inkább a hétköznapibb kategóriába tartozik, bár
ez cseppet sem jelenti azt, hogy egy snassz középszerű kajáról lenne szó. Gondoltam
gyorsan felteszem a blogra, amíg tart otthon medvehagyma szezon. Én ugyan nem
azzal készítettem - mert itt nincs - de el tudom képzelni, hogy isteni finom
lehet vele (bár én akkor a fokhagymát kihagynám) mint ahogy mángolddal is az
volt. Próbáljátok ki, aztán elmondjátok!
Hozzávalók (2 személyre):
· egy kisebb csokor zsenge mángold (vagy medvehagyma)
· 4 vékony szelet füstölt bacon
· 1 vastagabb szelet csirkemell
· 1 kisebb hagyma (vagy salotta)
· 2 gerezd fokhagyma
· 100 ml natúr paradicsompüré
· 100 ml tejszín
· 8-10 db koktélparadicsom
· olívaolaj
· bármilyen zsírosabb reszelt sajt (én provola sajtot reszeltem rá)
Felaprítjuk a hagymát és olívaolajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felaprított bacont és a fokhagymát. Néhány percig pirítjuk, majd mehet bele a kisebb darabokra vagy vékony csíkokra vágott csirkemell. Sózzuk-borsozzuk és tovább pirítjuk, amíg a csirkemell egy kis színt nem kap, ekkor hozzáadjuk a paradicsompürét és lassú tűzön rotyogtatjuk, hogy a paradicsom fője el a levét. Közben feltesszük a tésztához a vizet. Megmossuk a mángoldot és blansírozzuk (5 percre forrásban lévő vízbe tesszük, majd leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük), ezután hagyjuk lecsöpögni. A forrásban lévő vízbe sót teszünk, beleöntjük a tésztát és fogkeményre főzzük. Közben félrehúzzuk a serpenyőt a szósszal, hozzáadjuk a tejszínt és elkeverjük. Leszűrjük a tésztát és egy tűzálló tálba öntjük. Hozzáadjuk a szószt, a mángoldot és a megmosott félbevágott koktélparadicsomokat. Jól összekeverjük és gazdagon megszórjuk reszelt sajttal. Betoljuk az előmelegített sütőbe és 200 fokon addig sütjük, míg szépen megpirul (kb. 15 perc). Jó étvágyat!
0 comentarios:
Publicar un comentario