sábado, 2 de abril de 2011

ZÖLDBAB BAZSALIKOMOS PESTOVAL

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Az egészséges étkezés jegyében - no meg azért, mert gyönyörű zöldbabot kaptam - ma is egy egyszerű, gyorsan elkészíthető, alacsony kalóriatartalmú, de laktató és vitamindús recept következik. A zöldbabot senkinek sem kell bemutatni, bár nem tudom, hogy ezt a fajtát, amit ehhez a recepthez használtam lehet-e kapni Magyarországon. Ha nem, akkor sincs semmi baj, mert másfajta zöldbab is tökéletesen megfelel.
 


A zöldbab (Phasaolus vulgaris) - népies nevén a paszuly vagy a fuszulyka - a hüvelyesek (Leguminosae) családjába tartozik, akárcsak a borsó vagy a lencse. Nagyon népes "család" tagja, hiszen ha a babok közé számítjuk a lóbabot és főként a szójababot is, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az egyik legnagyobb területen termelt és legértékesebb emberi táplálékot, valamint állati takarmányt szolgáltató növénycsoport.
Őshazája Mexikó, ahol az indiánok ősidők óta fogyasztották. Európába először a XVI. századba került át, de csak később lett népszerű az öreg kontinens konyháiban.
A zöldbab viszonylag kevés fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, ezért jelentős szerepet tölt be a fogyókúrázók étrendjében. Ugyanakkor megtalálható benne a B1-, B2-és a C-vitamin, valamint jelentős az élelmirost-tartalma is. Energiatartalma mindössze 41 kcal (172 kJ)/ 100gramm.
A bab az egyik legjobb táplálék a cukorbetegségben szenvedőknek, mert szabályozza az inzulin jelenlétét a vérben, viszont a zöldbab lényegesen könnyebben emészthető, mint a szárazbab.

A pesto-ról annyit, hogy tulajdonképpen maga a szó gyűjtőfogalom, különféle szószokat értünk alatta. Készítése Olaszországból ered. A Liguria vidékéről származó pesto hagyományosan a “pesto alla genovese”. Sóval és borssal együtt hét hozzávalóból áll, nevezetesen fenyőmagból, olívaolajból, bazsalikomból, fokhagymából és reszelt parmezán sajtból. A pesto hagyományosan mozsárban készül, de ha nincs mozsarunk vagy nagyon sietünk (esetleg túl kényelmesek vagyunk!), akkor használjunk turmixgépet. Munkára fel!

Hozzávalók (2 személyre):

• ½ kg zöldbab
• 1 csokor friss bazsalikom
• 2 gerezd fokhagyma
• egy félmaréknyi fenyőmag (helyettesíthető mandulával vagy dióval)
• egy maréknyi reszelt parmezán
• kb. 1,5 dl olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors
• ha van otthon érett juhsajtunk (pecorino) azzal is gazdagíthatjuk

Mosás után a zöldbabok végeit lecsipkedjük, úgy, hogy egyúttal a "varrásoknál" lévő száraz szálkákat is lehúzzuk (ha van rajta). Ezután feldaraboljuk. Mivel én széles zöldbabot használtam, így vékony csíkokra tudtam vágni, de mindenki úgy darabolja, ahogy kedve tartja. Ezután gőzben megfőzzük egy erre kitalált (filléres) alkalmatosságban, de ha nincs, akkor egy fazékra helyezett lefedett szűrő is megteszi. Így egyrészt szépen egyben marad és nem töredezik, másrészt a benne lévő vitaminok és egyéb „jóságok” sem főnek ki belőle.



Közben a pesto hozzávalóit egy mozsárban (vagy botmixerrel) jól összedolgozzuk, de az olajat csak apránként adagoljuk hozzá. Mikor kész a zöldbab, tányérra szedjük és „meglocsoljuk” a pestoval. Óvatosan összeforgatjuk egy kicsit, és aki szereti (mint én), díszítésként parmezánforgácsokat reszelhet rá.
Jó étvágyat!




Legújabb szerzeményem ez a mozsár (már régóta fájt rá a fogam), amely a mi híres Macael-i márványunkból készült. Csak abban reménykedem, hogy sose fogom a lábamra ejteni, mert (lemértem!) 2,1 kg-t nyom. :-)
 

0 comentarios:

Publicar un comentario en la entrada

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...