KARAMELLIZÁLT EPER TÚRÓHABBAL

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Mielőtt végképp lejárna az eperszezon, idebiggyesztek nektek még egy epres receptet, amit "Chili & Vanília" blogján láttam. Egyrészt mert nagyon finom, másrészt pedig azért, mert akármilyen csúnyácska kis eprekből meg lehet csinálni, nem kellenek szép eperszemek hozzá, még a díszítéshez sem. Vagyis az utója, ami mindig megmarad, tökéletes ehhez a desszerthez. Lám-lám, itt is bebizonyosodik, hogy utolsókból is lehetnek elsők!

Azért szeretem az effajta „egytálétel” desszerteket, mert ezt megeszi az ember és annyi. Kielégült az édességvágy. Ha viszont tepsis sütit vagy más nagyobb mennyiségű édességet készít az ember lánya, akkor addig jár rá, amíg az utolsó morzsát is meg nem ette. Ezt sosem bírtam megérteni. Miért nem lehet megelégedni eggyel… vagy max. kettővel? Valamiféle függőség alakul ki, mintha drogra járna rá az ember. Bár azt a fajta függőséget nem ismerem, de gondolom, valami ilyesmi lehet. Vagy nem. Mindegy.
Szóval vagy le kell redukálnom olyankor a hozzávalókat a negyedére - amiből kifolyólag sosem lesz ugyanaz a végeredmény (ezt magyarázza meg nekem valaki miért) - vagy el kell „ajándékoznom” a barátok, szomszédok között ha nem akarok teljes ruhatárat, ajtót, egyebeket cserélni.

De kanyarodjunk vissza az epres desszerthez, amivel meglátjátok… biztos a siker.

Hozzávalók (2 személyre):
• 25 dkg eper (tisztítás előtt)
• 4 dkg nádcukor
• 2 evőkanál citromlé
• 2 evőkanál narancslikőr (pl. Grand Marnier)
• fél rúd vanília

Hozzávalók (a túróhabhoz):
• 15 dkg krémes túró
• 1,5 dl tejszín
• 2 evőkanál citromlé
• 2 evőkanál méz
• fél rúd vanília

Elkészítési mód:

A túróhabhoz krumplinyomón átnyomjuk vagy szitán áttörjük a túrót és csomómentesre keverjük a mézzel, a citromlével és a vaníliarúd felének kikapart magjaival. Én kézi robotgéppel dolgoztam ki teljesen simára és a tejszínt csak utána adtam hozzá. (De a tejszínnel már nem turmixoljuk!) Az abszolút csomómentesség azért fontos, mert habszifonba töltjük és jó, ha nem tömítjük el azt. Szóval ezután beletöltjük a szifonba, adunk hozzá egy patront, felrázzuk és hűtőbe tesszük (de akár azonnal is használható).

Az epret megmossuk, megszárítjuk, eltávolítjuk a szárát és felkockázzuk. A cukrot egy kisebb edényben kevergetés nélkül (!) addig melegítjük amíg karamellizálódik. Amikor kész a karamell, rádobjuk az eper felét és azonnal hozzáadjuk a két evőkanálnyi citromlevet. Az eper néhány másodperc múlva levet fog ereszteni. Ekkor egy kicsit átforgatjuk, majd hozzáadjuk a másik fél rúd vanília kikapart magjait és a narancslikőrt. Le is vehetjük a tűzről, mert az epret nem kell megfőzni. Kell hogy maradjon tartása, ilyenkor még további levet ereszt. A felkockázott eper másik felét közvetlenül tálalás előtt keverjük hozzá.

Tálaláskor a karamellizált eperkompótra tegyünk egy-két (kanállal formázott) túróhabgaluskát vagy fújjunk direkt a habszifonból kis halmot rá. Megszórhatjuk durvára vágott pisztáciával és sós kekszmorzsával. A sós érdekes kontrasztot alkot az édessel. Kínálhatjuk kis tálkákban vagy kelyhekben, ahogy tetszik.

Kezdődhet az élvezet!