A VKF. stafétáját legutóbb a „Nyárikonyha” blog szerzője
vette át és témául a zöldfűszereket és levélzöldségeket választotta.
Ehhez igazodva én egy igazán nyárikonyhás ételt
választottam, mert igen, nekünk is volt otthon nyárikonyhánk, ahol annyira szerettünk
lenni, hogy a végén téliesítettük, hogy anyu mindig ott főzzön, mi pedig ott
lábatlankodhassunk körülötte. Boldog gyerekkor! J
Szóval tavasszal, amikor szezonja van a salátának, bizony
sokszor készült ez a kimondottan falusi étel a nyárikonyhánkban. Sokáig azt
hittem, hogy ez a „saláta-specialitás” csak a mi falunkban ismert, de mint utóbb
kiderült, vannak más tájon élő emberek, akiknek szintén nem idegen. Aki még
sosem látott/evett ilyet annak első látásra nagyon bizarrnak tűnik, de ez csak
addig tart, amíg meg nem kóstolja. Utána, szerelem mindhalálig. J De
tényleg! Az elkészítése végtelenül egyszerű, egyvalamire kell csak nagyon
ügyelni, hogy a salátalevelek nagyon alaposan meg legyenek mosva (ha lehet
folyóvíz alatt) mert ha nem, a fogunk alatt - a szó szoros értelmében - „ropogó”
saláta élvezhetetlen lesz. Én nem az otthon ismert fejes salátából csináltam,
mert azt nálunk sajnos nem lehet kapni, hanem a szintén lágy levelű tölgysalátából.
Mivel a tölgysaláta leveleinek a széle kicsit lilás, így a tejfölös salátalé
kicsit rózsaszínes lett, de ez az ízén semmit sem változtatott.
Hozzávalók (3-4 személy részére):
·
2 nagy fej saláta· 2-3 szelet (attól függ milyen széles a tábla) kb. fél centi vastagságú füstölt szalonna
· 1 tejföl (2 dl)
· 1 kefir (2 dl)
· só
· pici ecet esszencia (25 %-os)
A salátát leveleire szedjük, a salátaszívet pedig
kettévágjuk és folyó víz alatt alaposan megmossuk, majd lecsepegtetjük. Ha van salátacentrifugánk,
akkor használjuk bátran, minél kevesebb vizet viszünk a lábasba annál jobb,
mert a saláta épp elég levet ereszt magából.
A szalonnaszeletekről levágjuk a bőrt és felkockázzuk őket.
Egy vastagabb falú lábasba tesszük és zsírjára sütjük, vigyázva, hogy meg ne égjen,
mert keserű lesz. Ezután rátesszük a salátaleveleket. Ezt több fordulóban
csináljuk, mert egyszerre nem fér bele az egész. Ahogy fonnyad össze az egyik
adag, máris mehet rá a másik. Mikor már az összes a lábasban van, picit
megsózzuk és lefedve közepes lángon saját levében pároljuk. Ez kb. 20-30 perc. Van,
aki picit „ressen” szereti, van, aki puhábban. Meg kell kóstolni közben, és
amikor úgy érezzük, hogy az ízlésünknek épp megfelelő az állaga, akkor
félrehúzzuk és ráöntjük a kefir-tejföl keverékét. (Ha valaki hozzá tud jutni
házi aludttejhez az ideális, akkor nem kell sem tejföl, sem kefir. Azzal az
igazi!) Összekeverjük és locsolunk rá egy pici ecetet, de csak óvatosan, inkább
kóstoljuk meg, és ha szükséges adjunk még hozzá. Megkeverjük, ha kell utána
sózunk, visszarakjuk a tűzre kb. 5 percre és kész. Tálalásig lefedve tartjuk. Ennyire
egyszerű és egy valóban zseniális étel, csak meg kell kóstolni.
A párolt saláta nálunk az úgynevezett „zsíros krumpli”
elmaradhatatlan kísérője. A krumplira lehet tenni túrót és tejfölt, de akkor már
mennyei éteknek számít, mivel régen a parasztemberek csak hagymás zsírral összekevert
krumplit ettek.
Hozzávalók:
·
személyenként 3-4 közepes krumpli
(ezt nem szoktam mérni, kinél mekkora az étvágy)· egy nagy vöröshagyma
· sertészsír
· édes pirospaprika
· só
· túró (opcionális)
· tejföl (opcionális)
A krumplit meghámozzuk, kockára vágjuk, és sós vízben feltesszük
főni. Közben a sertészsíron megpirítjuk az apróra vágott hagymát, félrehúzzuk,
teszünk bele ízlés szerint pirospaprikát (kb. csapott evőkanálnyi) és
összekeverjük. Mikor a krumpli puha, leöntjük róla a vizet, egy tálba tesszük
és ráöntjük a hagymás-paprikás zsírt. Jól összekeverjük. Tehetünk a tetejére
villával összetört sózott túrót és ízlés szerint tejfölt. Mennyei!
Megjegyzés: ha csak egy gyors, szegényes, olcsó, de finom(!) ebédet szeretnénk saláta nélkül, akkor a krumpli főzővizébe tegyünk paprikát, paradicsomot és egy kevés zeller zöldjét. Mikor kész a krumpli, a főzőlevet fogjuk fel, a paradicsomot nyomkodjuk szét egy tányérban és adjuk a léhez. A zellert és a paprikát kidobhatjuk. A paprikás-hagymás zsírból adjunk egy-két evőkanálnyit a léhez, gazdagítsuk tejföllel és bármilyen levesbetéttel.
0 comentarios:
Publicar un comentario