sábado, 5 de enero de 2013

DIÓS-MÁKOS BEJGLI

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

A bejglit senkinek sem kell bemutatnom, hiszen ez a legjellegzetesebb karácsonyi édességünk.
Van amikor jobban sikerül, van amikor kevésbé, rengeteg recept kering a neten mindenki a saját nagymamája receptjére esküszik. Nálunk otthon sosem volt bejgli, anyu előnyben részesítette a foszlós kelt kalácsokat, igaz, hogy a töltelék diós és mákos volt. Én tavaly csináltam először, akkor több helyen kirepedt, az idén egy másik recepthez nyúltam és bevallom nem bántam meg. Finom is lett és szép is. Vannak még ugyan hibák amiket korrigálni kell, de ugye gyakorlat teszi a mestert. A receptet nem fogom leírni, itt megtaláljátok, viszont ha már készítettem fázisképeket azokat megosztom veletek. Változtattam néhány apró dolgot azokat is jelezni fogom menet közben.

A töltelékeken annyit változtattam, hogy a diósba a sziruphoz (cukor+víz) adtam kb. 100 ml rumot és egy löttyintésnyi narancsvirágvizet is.


A mákosnál pedig megfőztem a szirupban két apróra darabolt golden almát.





Amikor a tésztát megkentem a töltelékkel, nem hajtottam be a szélét feltekerés előtt, mert a tavalyi tapasztalatom az volt, hogy utána amolyan "tésztabumszlik" lettek a bejgli két végén. Az idén szépen feltekertem és a utána csak egy kicsit behajtogattam/gyűrögettem a tésztát és egy szem töltelék nem jött ki sütés közben.





Amiben viszont hibáztam idén (is) hogy hármasával sütöttem a bejgliket, és mivel összenőttek - bár elég sikeresen szétválasztottam őket - nem lettek olyan szépek, mint pl. Babette bejglijei (ő is e szerint a recept szerint sütötte) de jövőre majd korrigálni fogom ezt is. 





Azért így is meg voltam magammal elégedve. J

A végére csak annyit, hogy Chili & Vaníliánál találtok variációkat másfajta töltelékre is, én jövőre biztos hogy bepróbálkozom valamelyikkel.

0 comentarios:

Publicar un comentario en la entrada

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...