OROSZ FONAT / TRENZA RUSA

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Amikor ráakadtam erre a receptre ITT rögtön beleszerelmesedtem ebbe a kalácsba. Hogy miért hívják orosz fonatnak? Halvány gőzöm sincs. Talán mert az oroszok találták fel ezt a fajta „fonást”? (amit ugyan én inkább tekerésnek neveznék) Nem tudom, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy a kalács nagyon finom, nagyon egyszerű és nagyon mutatós. Akár most is összedobhatjátok a délutáni kávéhoz vagy a holnapi reggelihez. Fázisfotókat ugyan nem készítettem a „fonásról” (elfelejtettem) de az eredeti receptben a fenti linken vannak, úgyhogy ott meg tudjátok nézni hogyan készül. Majd ha legközelebb sort kerítek erre a kalácsra, akkor csinálok én is fázisfotókat és felteszem ide. De addig is megosztom veletek a receptet. Ja, és még annyit, hogy aki kisebb kalácsot szeretne készíteni, az nyugodtan felezze a hozzávalókat, én is így tettem.

Hozzávalók (egy „4 személyes” kalácshoz):

·         500 g liszt
·         200 ml tej
·         20 g friss élesztő
·         90 g cukor
·         90 g vaj
·         2 tojás
·          1 kávéskanál só

A kenéshez: 50 g vaj + 2 evőkanál cukor

Átszitáljuk a lisztet. Picit meglangyosítjuk a tejet, egy tálba öntjük (ahol majd összegyúrjuk a hozzávalókat) és feloldjuk benne az élesztőt. Elveszünk a lisztből 2-3 evőkanálnyit és elkeverjük az élesztős tejjel. Betakarjuk, és langyos helyen hagyjuk, hogy „felfusson”. Mikor kész a kovászunk, beletesszük a többi hozzávalót kivéve a vajat, amit megolvasztunk. Jól kidolgozzuk a tésztát és a végén apránként hozzáadagoljuk az olvasztott (de nem meleg!) vajat. A végére egy jól kezelhető, nem ragacsos gombócot kell kapnunk. Lisztezett tálba tesszük, kevés lisztet szórunk a tetejére is, betakarjuk és langyos helyen a duplájára kelesztjük (kb. 1 óra). Ezután sodrófa segítségével négyzet alakúra nyújtjuk. Előtte megolvasztjuk a kenéshez szükséges vajat és összekeverjük a cukorral. Ezzel a keverékkel megkenjük a tésztát és feltekerjük mint a bejglit, amilyen szorosan csak tudjuk, ügyelve, hogy a szélek lehetőleg pontosan illeszkedjenek. Tepsi nagyságú sütőpapírra tesszük a rudat, és ahogy az a fázisfotókon látható, az egyik végéből éles késsel levágunk egy 4 cm-es darabot. Ezután hosszában félbevágjuk úgy, hogy a másik végén maradjon egyben egy 4 cm-es rész. Fontos, hogy nagyon éles kést használjunk, hogy ne lapítsa össze vágás közben a tekercset. Vágás után az egyben maradt véget „visszafordítjuk” (kövessétek a fázisfotókat), majd a tekercs két felét a vágással felfelé összetekerjük az ábra szerint. A végére „ráültetjük” az előzőleg levágott darabot, így olyan lesz, mintha egy-egy rózsa lenne a végein. Most a sütőpapírral együtt (így egyszerűbb) tepsibe vagy hosszúkás formába helyezzük (én tepsit használtam), egy tiszta ruhával letakarjuk és hagyjuk félórát kelni. Nem kell lekenni tojással! Közben előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és ha megkelt a fonatunk, 30 perc alatt készre sütjük. Ha nagyon pirulna a teteje, takarjuk le alufóliával. Mikor kész, vegyük ki a sütőből és azon melegében kenjük le tejjel. Rácson hagyjuk hűlni, majd szórjuk meg egy kevés porcukorral. Jó étvágyat!