A JÓLÉTET JELKÉPEZŐ ÚJÉVI LENCSE / LAS LENTEJAS DE LA PROSPERIDAD

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Először is szeretnék boldog új évet kívánni minden kedves blog olvasónak. Remélem, hogy békében és örömben teltek az ünnepeitek és újult erővel kezdtek neki ennek az évnek, akárcsak én (legalábbis nagyon remélem, hogy így lesz).

Az újévi lencséhez (legyen az leves vagy főzelék) azért ragaszkodunk, mert a lencse, más szemes termésekhez hasonlóan, a szaporaságot, termékenységet, a sok pénzt és az anyagi jólétet jelképezi. A hiedelem tehát úgy tartja, hogy az év első napján elkészített és megevett lencse egész évre gazdagságot hoz. A termékenységhez oly módon is köze van, hogy nem is olyan régen még afrodiziákumként is használták.

Itt Spanyolországban ugyan nem különböztetünk meg lencselevest, ill. főzeléket, itt egyszerűen csak lencse van, ami állagában valahol félúton van a leves és a főzelék között ha „magyar szemmel” nézzük. Bár sokan vannak, akik a lencsét csak az újév első napján fogyasztják, de hál’ Istennek már egyre nagyobb azoknak a tábora is, akik év közben is készítenek lencsét, sőt, nemcsak a hagyományosan vett leves vagy főzelék formájában, hanem bátran csinálnak belőle salátát, fasírtot, kombinálják tésztával és még sorolhatnám. Én személy szerint nagyon szeretem a lencsét és mondhatom azt, hogy - a forró nyári hónapokat kivéve - havonta készül lencse itthon valamilyen formában. A mai lencsét már tegnap megfőztem, mert ugye köztudott, hogy a lencséből - mint a legtöbb hüvelyesből - készült étel másnapra jobban összeérik és finomabb. És harmadnap még finomabb... már ha marad. Egyébként érdemes belőle többet főzni, mert nagyon jól tűri a fagyasztást. De álljunk hozzá.

Hozzávalók (4 személyre):

·         250 g lencse (Én egy Spanyolországban honos apró szemű lencsét használtam, de bármelyik fajta jó.)

·         3 szál sárgarépa

·         2 szál petrezselyemgyökér (én petrezselyemgyökér hiányában karórépát használtam)

·         1 nagyobb póréhagyma

·         4 gerezd fokhagyma

·         egy zöld kalifornia paprika (ha túl nagy, a fele is elég)

·         2 paradicsom

·         egy szál angolzeller vagy szárzeller

·          150 ml száraz fehérbor

·         1 teáskanálnyi füstölt pirospaprika (helyettesíthető normál pirospaprikával)

·         só, bors

·         1 babérlevél

·         olívaolaj

·         200 g lángolt (vagy füstölt) kolbász

·         2 közepes krumpli

Elkészítési mód:

A lencse - a közhiedelemmel ellentétben - az egyetlen hüvelyes, amit nem kell beáztatni főzés előtt, elég csak leöblíteni. Viszont amire érdemes odafigyelni vásárláskor, az a szavatossági idő. A lencse is - mint minden hüvelyes - minél öregebb annál hosszabb főzési időt igényel. Ha friss a lencse, a főzési idő harminc perc és egy óra között van, fajtától függően.

Megtisztítjuk az összes zöldséget és egy fazékba kevés olajon feltesszük dinsztelni: a póréhagyma felaprított fehér részét, a felaprított szárzellert, az apróra vágott paprikát és 1 apróra vágott répát, ill. 1 petrezselyemgyökeret. Mérsékelt tűzön kb. 10 percig dinszteljük, majd hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymát, a babérlevelet és néhány perc múlva a meghámozott apróra vágott paradicsomot. Megsózzuk és tovább pirítjuk. Amikor látjuk, hogy a paradicsom már szinte elfőtte a levét felöntjük a fehérborral. Lefedve 15 perc alatt puhára főzzük. Ezután félrehúzzuk, kivesszük belőle a babérlevelet és botmixerrel simára pürésítjük az egészet. Visszatesszük a tűzre, megszórjuk a füstölt paprikával (én most először próbáltam az édes-savanyú ízű füstölt paprikát és valami fantasztikus ízt kölcsönzött neki!), tekerünk rá egy kevés borsot, visszadobjuk a babérlevelet és felöntjük egy pohárnyi vízzel. Mikor forrni kezd, hozzáadjuk a leöblített lencsét, a maradék felaprított répát/gyökeret, az apróra vágott krumplit és a felkarikázott kolbászt. Ha szükséges öntsünk hozzá még egy pici vizet, de ne hígítsuk fel túlságosan. Lassú tűzön kb. 30-40 perc alatt készre fő a lencsénk. Tálalás előtt kóstoljuk meg, és ha kell sózzunk utána. Jó étvágyat!