viernes, 9 de marzo de 2012

MOGYORÓS-OLIVÁS-JUHSAJTOS SÓS RUGELACH / RUGELACH SALADOS CON AVELLANAS, ACEITUNAS Y QUESO DE OVEJA

Esta receta se puede ver en castellano aquí.

Olyan két évvel ezelőtt volt, amikor elkezdtem felfedezni a gasztroblogokat. No, nem mindet csak néhányat, de mivel nagyon szeretek főzni az érdeklődés egyre intenzívebb lett és a gasztroblogok listája a “kedvencek” közt egyre hosszabb. Azóta saját blogom van, de igazából nem is ez az amit mondani akarok nektek, hanem az, hogy ez alatt az idő alatt rengeteg blogon találkoztam ezzel a bizonyos zsidó süteménnyel....a rugelach-al. Viszont amennyire csábító volt, annyira tartózkodtam is tőle, mert a receptek javarészében mindig kihangsúlyozták, hogy nem egy könnyen kezelhető hanem inkább ragacsos tésztáról van szó, amivel gyorsan kell dolgozni, lehetőleg hideg helyen....blablabla. És hát, mit tagadjam, nem vagyok híve a túlságosan macerás dolgoknak. Úgyhogy akármennyire is evett a fene, ellenálltam....máig. Ezt a receptet a múlt hét végén találtam egy olasz blogon és annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem ezen a hétvégén megcsinálom életem első rugelach-ját, lesz ami lesz. Ráadásul nem is édeset, hanem sósat. Nesze neked!
Meg kell mondjam, hogy a félelmeim abszolút szertefoszlottak. Semmi ragacs, semmi macera, minden úgy ment mint a karikacsapás. Ja, és természetesen meg fogom csinálni édes változatban is, lehet, hogy nem is olyan sokára. De térjünk rá a receptre.

Hozzávalók (16 db-hoz):

A tésztához:
·      150 g liszt
·      120 g sós vaj (ha nincs kéznél, akkor hozzáadunk fél kávéskanálnyi sót)
·      120 g krémsajt (Philadelphia vagy hasonló)
·      1 teáskanálnyi kakukkfű
·      frissen őrölt bors

A töltelékhez:
·      30 g pirított darált török mogyoró
·      30 g zöld kimagozott olajbogyó
·      30 g reszelt juhsajt (vagy parmezán)
·      kevés olvasztott vaj a kenéshez

Először elkészítjük a tésztát. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a kakukkfüvet és ízlés szerint borsot őrölünk bele. Egy másik tálban összedolgozzuk a szobahőmérsékletű puha vajat és a krémsajtot, majd apránként hozzáadagoljuk a lisztes keveréket. Addig gyömöszöljük, amíg összeáll. Egy leheletnyi lisztet adhatunk még hozzá, de tényleg csak egy leheletnyit és jól dagasszuk meg. Ezután folpack fóliába csomagoljuk és 6 óra hosszára a hűtőbe tesszük. Lehet, hogy kevesebb idő is elég lenne neki, de mivel először csináltam, szóról-szóra követtem a recept utasításait. Reggel összedolgoztam és délig állni hagytam. Mielőtt kivennénk a hűtőből, elkészítjük a tölteléket. Diódarálón megdaráljuk a mogyorót (ne daráljuk elektromos kávédarálóval, mert nem masszára van szükségünk!), apróra daraboljuk az olajbogyót és lereszeljük a sajtot, majd ezt a három összetevőt összekeverjük. Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra. Kivesszük a tésztát a hűtőből, kicsomagoljuk és a fóliával együtt a munkafelületre tesszük. Egy másik darab fóliát teszünk a tetejére, kézzel kicsit ellapogatjuk, majd sodrófával a (a két fólia közt) 30 cm átmérőjű körré alakítjuk.


Ezután lehúzzuk róla a felső fóliát, megkenjük olvasztott (de nem meleg!) vajjal és elosztjuk rajta egyenletesen a tölteléket. (Bevallom, én elfelejtettem megkenni vajjal és nem történt semmi baj. Így talán - az egyébként elég fajsúlyos falatkák - kicsit „lájtosabbak” lettek.)


Most ráteszünk egy akkora darab sütőpapírt ami befedi, és sodrófával, érzéssel, kicsit „rápréseljük” a tölteléket. Ne használjuk az előzőleg lehúzott fóliát, mert ráragad a töltelék! Késsel, derelyevágóval vagy pizzavágóval - ami éppen kéznél van - először négyfelé vágjuk, majd minden negyedet négy cikkre vágunk. A kör szélétől befelé feltekerünk minden háromszöget és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk úgy, hogy a „csúcs” alulra kerüljön. Nem fontos nagy helyet hagyni közöttük, mert nem fognak nőni sütés közben. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük és rácson hagyjuk hűlni. Mennyei!

  

0 comentarios:

Publicar un comentario en la entrada

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...